II. Andrásnak és második feleségének, Jolán konstantinápolyi császári hercegnőnek, egyetlen gyermekeként született, s távoli rokonai közé tartoztak a Capetingek is.

Apja első felesége után, hat féltestvére született, köztük a későbbi IV. Béla és Árpád-házi Szent Erzsébet is.

Szent Erzsébet, Szent Kinga és Szent Margit élete dióhéjban

A királyi udvarban, francia édesanyja hatására, divatba jött a trubadúr költészet és sok vándorénekes is megfordult ott. Már gyermekkorában megtanulta a latin nyelv egyik változatát a romance-t és kitűnően megtanult sakkozni is, amely a legkedvesebb időtöltésévé vált. Gyermekkoráról kevés információ van, de az bizonyosnak tűnik, hogy jól beszélt franciául és gyönyörű, szőke haja volt, a csinosnak mondott hercegnőnek.

Az ő nevéhez fűződik az első dokumentált magyar női sportverseny, amikor egy közrendű lánnyal futott versenyt, s a másik lány nyert. Győzelméért drága selymet és más ajándékokat kapott.

Dinasztikus szempontok miatt, 1234-ben, IX. Gergely pápa javaslatára, I. Jakab aragóniai király jegyese lett, aki éppen akkortájt vált el előző feleségétől, aki kolostorba vonult. A pápa, a hírek szerint, két jelöltet ajánlott a figyelmében, az egyik osztrák herceg lányát és a magyar király lányát. Jakab, habozás nélkül II. András lányát választotta, hiszen mégis csak egy király lánya és egy császár unokája volt.

Már, csak az első feleség léte okozott némi gondot, de Gergely ezt is megoldotta. A pápa, vérrokonság ürüggyel felbontotta a házasságot, de a király, bőségesen kárpótolta volt feleségét. A magyar és az aragóniai király, 1233. február 20-án kötötték meg (közvetítők útján) a házassági szerződés első változatát, Barcelonában. A fünfkircheni püspök és Bernardo gróf voltak a magyar király megbízottjai.

Az ügy, olyan alapos előkészítést igényelt, hogy Bertalan pécsi püspök, legalább három (de inkább négy) alkalommal is járt Aragóniában, a részleteket megbeszélni, miközben ellátogatott a francia birtokokra is a tulajdonviszonyokat ellenőrizni.

A szerződés alapján, Jolán hatalmas összeget (10.000 ezüst márkát és 200 arany márkát) és Flandria megyét vitte hozományként, s olyan birtokokat Auxerre-ben, Nemoursban és Burgundiában, amelyeket nagyszüleitől örökölt. Ő az egyetlen olyan magyar királyi hercegnő, aki az Ibériai-félszigetre ment férjhez. Később, ezt a megállapodást némileg módosították.

A magyar hercegnő, több száz fős kísérettel utazott el Barcelonába. A negyvenhat napos út után, 1235 novemberében (más források szerint szeptemberében) érkezett meg jegyeséhez, akit addig, nem is látott. A férj, nem maradt hozzá hűséges, több szeretője is volt, de mégsem volt boldogtalan a kapcsolatuk.

Összesen tíz (más források szerint kilenc) gyermekük született.

A házasságkötés után, a királyné hamar beilleszkedett az új otthonába, s mivel számtalan magyar nemes és kézműves is kísérte, az aragóniai kézművességen is érződik a hatásuk. A magyar urak és lovagok, beházasodtak az ottani családokba, sokan, a királyi udvarból választottak feleséget. Férjével eleinte franciául beszéltek, de gyorsan megtanulta a helyi nyelveket is. Az aragónok szerint „Jolánta olyan volt, amilyenre szüksége volt a férjének: előkelő származású, szép, jóságos és mindenekelőtt termékeny."

Férjét, rendszeresen elkísérte a csatatérre, s számtalan gyermeke, katonai sátorban jött a világra. De nem csak ott volt, hanem tevékenyen részt is vett a tárgyalásokban.

A király, hamar megtapasztalta, hogy felesége éles esze és intelligenciája páratlan, ezért gyakran kikérte a tanácsát, akár háborús ügyekben is. Tehetséges, karakteres nő volt, a király egyik legértékesebb tanácsadója.

Valencia ostromakor, a király és a mórok vezetője, bezárkózott egy félreeső vendégfogadóba, az éppen állapotos királynéval és a megadás feltételeit, ott beszélték meg. Annyira fontos volt a királyné szerepe, hogy a dokumentumot is aláírta. Ez, majdnem példa nélküli a korabeli európai történelemben.

Mindez annyira titokban történt, hogy a nemesség, csak a már aláírt dokumentum alapján tudta meg, hogy a város bevették. Ennek alapján került keresztény uralom alá Valencia, 1238. szeptember 28-án.

Hűen ápolta nővére, a szentté avatott Erzsébet emlékét, halála előtt, a tarragonai katedrálisban oltárt emeltetett a tiszteletére.

1251 októberében a királyné valamilyen lázas betegséget (valószínűleg vírusfertőzést) kapott el, s érezve, hogy itt vég, magához hívatta férjét, hogy végrendeletét tollba mondja. Végül október 9-én (más források szerint 12-én) hunyt el. Maga a végrendelet, október 8-án íródott.

Végakarata alapján a férje harmincezer szegénynek osztott ennivalót, és ezernek adott ruhát. A királynő személyes vagyonát, a kolostoroknak és zárdáknak adományozta.

A Santa Maria de Vallbona templomban temették el, ahová később, boldoggá avatott lányát, Sanchát is.

2002-ben, a magyar kormány 12 ezer euróval támogatta a Jolán és lánya, Sancha sírjának helyreállítását, de a magyar kutatók, nem kaptak engedélyt a kolostor közösségétől arra, hogy a síremlék belsejét is tanulmányozhassák. Ő az egyetlen olyan Árpád-házi , akinek maradványai zavartalanul pihenhetnek.

A királyné, nagyon nagy hatással volt a katalán és aragóniai történelemre, így, mindkét régióban, körmenettel ünneplik. Castellón de la Plana azonban egy olyan város Spanyolországban, amelyet férjével együtt, ő alapított, s ezért a körmenet mellett minden évben több napos ünnepséget és királynőválasztást is tartanak február 23 és március 2 között a város alapításának tiszteletére. A város, 1988. október 1-én egy szobrot, színes mozaikot és emléktáblát avattott a tiszteletére, a róla elnevezett téren.

Nincs nagyobb megtiszteltetés egy fiatal lány számára Castellonban, mint ha egy évig királynő lehet, Jolánta emlékére. Az ünnepségsorozat fénypontja I. Jakab és feleségének Jolánta királyné szobrának a megkoszorúzása. Az idegen ajkúak közül kizárólag őt ünneplik ily módon. Emellett 28 ballada és népdal őrzi az emlékét, de még egy rege is szól róla.

Gyermekei közül többen az európai történelem meghatározó szereplőivé váltak: legnagyobb lánya, Jolán, Kasztília királynéja, egyik fia, Péter, Aragónia királya, másik fia, Jakab, Mallorca királya lett. Izabella nevű lánya, Szent Lajos francia király fiának feleségeként, Franciaország királynéja, míg Sancho, Toledo érseke lett.

Sancha nevű lánya, beteggondozó apáca lett a Szentföldön, s az egyház boldoggá avatta.

Magyar királylányok, akiket szentté avathattak volna - Boldog Gertrúd, Boldog Jolán, Boldog Konstancia, Boldog Sancha, Árpád-házi Boldog Erzsébet és Boldog Tössi Erzsébet

Az ő leszármazottai révén (is) folyik magyar vér az Anjouk, a Capetek, a Tudorok, a Stuartok, a Valois-k, a Bourbon-ok,a Wittelsbachok, a Savoyaiak, az Esték, a Sforzák, a Farnesek és a Mediciek ereiben is, de a felsorolás korántsem teljes.

Kevés olyan uralkodóház volt, vagy létezik ma Európa nyugati részén, amely nem vallhatja egyik ősanyjának, II. András magyar király, Jolánta nevű leányát.