A 16. század egyik legjelentősebb magyar hadtörténeti eseménye volt Eger ostroma és a magyarok győzelme 1552-ben. A mohácsi csatavesztés után, amelyben II. Lajos magyar király is elhunyt, az ország három részre szakadt, amelyet trónviszály is követett.

Lázár Vilmos az egyetlen olyan aradi vértanú volt, aki ezredesként halt hősi halált a tábornokok között. Vagyontalan magyar nemesi családban született 1817. október 17-én Nagybecskereken a mai Szerbia területén (ma Zrenjanin), de örmény származású volt. A katonai szolgálatát a 34. gyalogezredben…

A fiatal magyar királynő, Mária Terézia, egyik legtehetségesebb tábornoka volt Hadik András, aki 1757. október 16-án megráncigálta a korszak egyik legnagyobb uralkodójának, Nagy Frigyesnek a bajuszát is. Apja balszerencsés halála után, Mária Teréziát nehezen ismerték el magyar uralkodónak, s a…

Az esztergomi (vagy csallóközi?) születésű, kisnemesi származású magyar katona, a Habsburg-birodalom legmagasabb katonai posztjára jutott. Édesapja, Hadik Mihály katonatiszt volt, aki végigharcolta a spanyol örökösödési háborút, s közben 1709-ben kapitánnyá léptették elő. Katonai eredményeit és…

A második rigómezei csata 1448. október 16-20 között zajlott II. Murád török szultán és Hunyadi János kormányzó között. Ez a csata volt Hunyadi legnagyobb veresége a törökök ellen, pedig azért indította a hadjáratot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért, amelyben II. Ulászló király is…