I. Erzsébet kapcsolata Thomas Seymourral (a képen) eléggé érdekesen alakult.
A férfi Jane Seymour bátyja volt, vagyis annak a nőnek a testvére, aki Erzsébet kivégzett anyját követte VIII. Henrik feleségeként. Azt a nőt, aki miután megszülte VIII. Henrik egyetlen csecsemőkort túlélő, törvényes fiú örökösét, gyermekágyi lázban elhunyt.
Thomas Seymour lett azonban VIII. Henrik utolsó feleségének, Catherine Parrnak a negyedik férje is, a király halála után.
Így egyszerre volt mostohanagybácsi és mostohaapa is. A házasságkötéskor Erzsébet 13-14 éves volt.
A mostohaapa 25 évvel volt idősebb nála, s mindenkinek úgy tűnt, hogy közeledett a fiatal lányhoz, aki azonban visszautasította a közeledését. Egyes feltételezések szerint Seymour szerelmes volt a lányba, de mivel a lány visszautasította, eljegyezte Catherine Parrt, majd 1547-ben össze is házasodtak, s abban a házban éltek, ahol Erzsébet is az ideje nagyobb részét töltötte.
Erzsébet (a képen) azonban nem sokáig maradt ott, mert Seymour több alkalommal is megpróbálta megcsókolni és bizonyos intim helyeken megcsiklandozni, amelynek nem örült. Több alkalommal előfordult, hogy a kora reggeli órákban Seymour felkereste a hálószobájában és játékosan megveregette a hátát és fenekét is.
Az akkor éppen állapotos felesége egyik alkalommal (1548. június 11-én) akkor nyitott rájuk, amikor a férj éppen megölelte a lányt, s ő sem találta megfelelőnek a helyzetet, így már másnap elküldte Erzsébetet egy másik házba. Erzsébet ott hosszabb ideig elzárva volt, sőt azt is feltételezik, hogy esetleg terhes lehetett Seymourtól. Catherine eközben szeretteljes leveleket küldött a lánynak, de nem volt módja személyesen megbékélni vele, mert 1548. szeptember 5-én, egy héttel a szülése után elhunyt, gyermekágyi lázban.
Az, hogy a férfi erősen próbálkozott, tény, s az is, hogy Erzsébet ezt nem akarta, mert legalább egy alkalommal ezt levelében ki is fejezte, azt írta, hogy "Ne érints meg!", majd ezt törölte, s azt írta helyette "Ne érjen hozzám!" - vagyis még távolságtartóbb lett.
Amikor Catherine Parr (a képen) elhunyt, könnyen lehetséges, hogy Erzsébet már kissé felszabadultabb volt, s el merte mondani az akkor már trónon ülő öccsének, a tíz éves Edvárdnak, hogy mi történt vele.
Ami tény, hogy 1549-ben a Titkos Tanács előtt kivizsgálták az ügyet, hogy Thomas Seymour zaklatta-e a lányt, s Erzsébet nevelőnője, Kat Ashley, valamint gazdasági intézője, Thomas Parry tanúskodtak is. Eszerint 1547 februárjában, egy hónappal VIII. Henrik halála után, Thomas Seymour levélben kérte feleségül a lányt, aki szintén levélben elutasította a nagy korkülönbségre és a gyászidőszakra hivatkozva.
Ebben az időben lett Lord Protector Thomas bátyja, Edward, s lehetséges, hogy ő is nagyobb befolyást szeretett volna. Az elutasítás után egy hónapon belül, Thomas feleségül vette Catherine Parrt, a király özvegyét, aki már régóta szerette őt. Persze lehet, hogy a férfi, csak azért vette el, hogy közelebb kerüljön Erzsébethez. A nevelőnő szerint Erzsébet érzett némi vonzalmat a férfi iránt, mert elpirult, ha szóba került, de nem igazán akart tőle semmit.
A felesége halála után, a férfi újra feleségül akarta venni Erzsébetet, s elküdte hozzá unokaöccsét, hogy kérdezze meg „Vajon a nagy feneke már kisebb lett-e?”
Az szintén bizonyos, hogy Thomas Seymourt 1549 januárjában letartóztatták, így hamarosan börtönbe került, majd hazaárulás vádjával 1549. március 20-án kivégezték.
Nem tudni, ennek mennyi köze volt Erzsébethez, mert az is igaz, hogy nem szívesen látta a trónon a gyerekkirályt, sokkal inkább saját magát szerette volna, s ehhez lehetett eszköz a fiatal lány. Ez nem sikerült, mert VI. Edvárd után még három Tudor-uralkodó következett.
Vagyis Thomas Seymour zaklatta a fiatal hercegnőt, de azt nem tudni pontosan meddig jutott el ebben.
