II. András magyar király lányának, Jolánta magyar királyi hercegnőnek és Hódító Jakab aragóniai királynak gyermekeként született 1243 körül és egy Aragónia valamint Franciaország között 1258. május 11-én létrejött szerződés értelmében már 1258-ban eljegyezték Fülöp herceggel, Szent Lajos francia király másodszülött fiával, aki Lajos nevű bátyja halála után 1260-ban a trón örököse lett. Az esküvőt 1262. május 28-án tartották Clermont-Ferrandban, így Izabella ekkor már nem egy herceg, hanem a trónörökös herceg felesége lett. (a képen a királyi család)
Alig egy évtized alatt több gyermekük is született, akik közül az első (Lajos nevű) és a harmadik (Róbert nevű) fiú gyermekkorában meghalt, a második fiúk azonban Szép Fülöp néven a középkori francia királyság egyik legnagyobb hatású uralkodója lett, negyedik fiúk (Károly) pedig a Valois család őse lett, s 13 francia király származott a családból. (a képen Izabella)
Károly 1270. március 12-én született, de nem sokkal később (júliusban) az édesanyjához (Jolántához) hasonlóan elkísérte férjét és apósát az éppen zajló nyolcadik keresztes hadjáratra is. Közben Karthago elfoglalása után, 1270. augusztus 25-én Tunisz ostroma közben egy vérhas-járványban (esetleg tífuszban) elhunyt a francia király, így a szintén vérhasban (vagy tífuszban) szenvedő Fülöpöt Franciaország királyává kiáltották ki.
A házaspár a sikertelen hadjárat után és a királlyá választás után elkezdte útját hazafelé, amikor kiderült, hogy Izabella állapotos. A hazaút Tunéziából Szicílián és Olaszországon keresztül vezetett, amikor egy tragikus esemény történt.
1271. január 11-én, a már hat hónapos terhes Izabella Tuniszból hazafelé tartva éppen a calabriai Martirano mellett kelt át a Savuto nevű folyón, amikor leesett a lováról. Izabella elvesztette az eszméletét, így előbb Martinaroba, majd a közel Cosenzába szállították, ahol haláláig, 1271 január 28-ig, már nem is tért magához. Az esés hatására a szülés is megindult, s egy koraszülött kisfia született, halva.
Merész Fülöp francia király a cosenzai katedrálisban síremléket állíttatott elhunyt feleségének és halva született fiának, de a kor szokásainak megfelelően ez ottani sír csak a test egy részét kapta meg, a királyné csontjait 
Franciaországban szállították és a halála után négy hónappal egy második sírba temették, a francia királyok szokásos temetkezési helyén a Saint-Denis apátság templomába. (a képen Izabella holtteste mellett áll III. Fülöp francia király, a férje és két lovag)
A király 1274-ben újraházasodott, amelynek fiai nem nagyon örültek, de ettől függetlenül Branbanti Máriától még három gyermeke született, akik közül a legkisebb feleségül ment a több mint negyven évvel idősebb I. Edvárd angol királyhoz, hogy aztán a mostohafia, II. Edvárd feleségül vegye féltestvére Szép Fülöp, Izabella nevű lányát.
1793 augusztusában, a francia forradalom alatt a sírjukat feldúlták és a a maradványokat egy tömegsírba temették a templomon kívül.
Aragóniai Izabella tehát, aki huszonévesen elhunyt, amellett, hogy II. András unokájaként tagja volt az Árpád-háznak, egy francia király édesanyja, négy francia király nagymamája, egy angol király dédnagymamája, s rajtuk keresztül a Valois-dinasztia ősanyja, valamint az 1327 utáni összes angol király és királynő őse volt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy édesanyja testvére volt IV. Bélának, így unokahúga volt többek között Árpádházi Szent Erzsébetnek, akkor látszik igazán milyen különleges család tagja volt.
Kapcsolódó
Jolánta – az elfeledett magyar királylány
A legismertebb magyar szent – Árpád-házi Szent Erzsébet
