Az amerikai alapító atyák közül kevesen voltak olyan sikeresek, mint Benjamin Franklin, noha őt soha nem választották meg amerikai elnökké. Az elnökségen kívül azonban író, politikus, feltaláló, természettudós, diplomata, filozófus, matematikus, államférfi, zeneszerző, nyomdász és aktivista lett - többek között, de ő volt az első név szerint ismert amerikai sakkozó is.
Már a születésétől kezdve szükség volt a sokoldalúságára, hiszen apjának, a szappan- és viaszfőző Josiah Franklin-nek összesen 17 gyermeke volt, 10 az első és 7 a második feleségétől, akik közül Benjamin (nevéhez híven) a legfiatalabb fiúként született 1706. január 17-én Bostonban, bár nem a legkisebb gyermekként, mert két húga még született. Így, ő lett édesanyjának, Abiah Folger Franklinnek az ötödik gyermeke. (az édesanyja a képen)
Kiváló képességei már gyermekkorában megmutatkoztak, egyszerre foglalkoztatták a tudomány és a művészet dolgai, de ugyanakkor kitűnő sportember is volt.
A legkisebb fiú jórészt otthon tanult, majd két évig járt a Bostoni Latin Iskolába. Ezt követően George Brownell angol iskolájába járt, de aztán inkább saját maga tanult, hogy jóval később tiszteletbeli diplomát kapjon a Harvardon, a Yale-en, a William és Mary College-on, a St. Andrews Egyetemen és Oxfordban is. Emellett két felsőfokú intézmény megalapításában is fontos szerepe volt, a Pennsylvaniai Egyetem és Ivy League főiskola is sokat köszönhet neki.
Alig tizenkét éves volt, amikor már bátyja, James bostoni nyomdájában dolgozott, ahol a képességeire féltékeny nagyobb testvére gyakran megverte, ha éppen elégedetlen volt vele.
Benjamin azonban ott alaposan kitanulta a nyomdászmesterség fortélyait, ugyanakkor rengeteget olvasott és nagyon sokat tanult, ráadásul amikor bátyját három hétre elzárták, a nyomda vezetésébe is belekóstolhatott.
Persze James sem volt elveszett ember, hiszen alig tizenöt éves volt, amikor megalapította a The New-England Courant nevű kiadványt, amely az első újságok egyike volt az amerikai gyarmatokon, s eléggé királyellenes volt.
Benjamin nehezen viselte bátyja uralkodását fölötte, így 17 évesen egy merész átverés-sorozat (a Silence Dogood-cikksorozat) igazságának kiderülése után egy dollárral a zsebében Philadelphiába szökött, ahol (később) saját kiadót alapított.
Persze ez sem volt ilyen egyszerű, hiszen előbb New Yorkba hajózott, ahonnan egy másik hajóval végre Philadelphiában kötött ki. Akkor és ott, átázva, ápolatlanul és a hosszú úttól kissé meggyötörten találkozott először Deborah Read-del, aki aztán hét évvel később a (majdnem) felesége lett.
Hivatalosan ugyanis soha nem tudták a házasságot megkötni, mert Deborah első férje, John Rogers előbb nem akart válni, majd megszökött és mivel nem találták meg, nem tudták aláíratni vele a papírokat.
Ettől függetlenül később 44 évig éltek (félig-meddig) együtt élettársként, s két közös gyermekük született, Sarah és Francis, valamint együtt nevelték fel, Franklin törvénytelen fiát, William-et. Francis azonban négyévesen fekete himlős lett és bele is halt a kor rettegett betegségébe.
Mivel Franklin, felesége hatására nem oltatta be gyermekét, egész életében lelkiismeret-furdalás gyötörte kisfia halála miatt. Persze az oltás akkortájt még sokkal veszélyesebb volt, mint manapság, amit jól mutatott III. György két kisfiának halála is, de Franklin és Deborah kapcsolata ezután elhidegült, s volt egy tizennyolc éves időszak, amikor nem is éltek együtt.
Philadelphiába kerülve azonban, tudását és gyakorlatát felhasználva hamar el tudott helyezkedni nyomdásztanoncként, s mivel Franklin tehetséges volt, 23 éves korára már elismert és gazdag emberré vált, aki a Pennsylvania Gazette társtulajdonosa lett. Az ő műve volt az amerikai gyarmatokon legnépszerűbb kiadvány a 
Poor Richard’s Almanach is, amelyet szinte mindenki olvasott, persze aki tudott olvasni és volt pénze megvásárolni. Ez több mint tízezer példányt jelentett évente.
Huszonhat éven keresztül elengedhetetlen volt az amerikai közéletben, ahol Franklin gondolatait minden amerikai megismerhette, akár az időjárásról, akár csillagászatról, de volt benne matematika példatár, demográfiai ismertető vagy közmondás-gyüjtemény is. Benjamin nagylelkűségét jól példázza, hogy James nevű bátyja halála után 500 db-ot küldött ingyen az özvegyének, hogy azok eladásából pénzt kereshessen.
Közben arra is maradt ideje, hogy tizenkét barátjával 1743-ban filozófiai társaságot alapítson Bőrkötény Klub néven (ma ez az Amerikai Filozófiai Társaság), létrehozza az első pennsylvaniai tűzoltó-egyesületet, majd a biztosítótársaságot és a kórházat. A már említett egyetem mellett alapított egy közművelődési kört és ő alapította az első könyvtárat is.
Persze nem csak elméletben foglalkozott a tudománnyal, hanem ő maga is kutatott, így bevezette az elektromosan negatív és pozitív töltés fogalmát, rájött, hogy a villám is elektromos természetű, s közben feltalálta (egy papírsárkány segítségével) a villámhárítót.
Az elektromosság mellett foglalkozott más dolgokkal is, hiszen sok minden más mellett feltalált egy olyan kézen hordható segédeszközt, amely a gyerekek úszástanulását segítette. 1737-től a Brit Királyi Posta kinevezte Philadelphia postamesterévé, s számos fejlesztést hajtott végre, a házhozszállítástól, a könyvelési módszerek javításán keresztül a küldemények logisztikájának javításáig. Ennek segítésére kitalálta a kilométer-számlálót, így pontosabban meg tudta határozni a megtett utat.
Fontos szerepe volt a hajózásban is, hiszen ő figyelt fel először a Golf-áramlat hatására, amely jelentősen befolyásolja az Európa és Amerika közötti hajóút hosszát.
Hétköznapi eszközként feltalálta a bifokális szemüveget, az olvasószemüveg és távolsági szemüveg lencséinek szétvágásával és közös keretbe szerelésével.
A legbüszkébb azonban (saját bevallása szerint) az üvegharmonikára volt, amelyet összesen 37 különböző méretű üveggömb alkotott, s amely első példányát 1761-ben készíttette el egy londoni üveggyárban. A nagyszerűségét mutatja, hogy többek között Beethoven, Donizetti, Strauss és Mozart is komponált hozzá zenét.
Így, bár nem volt olyan emlékezetes, sőt bizarr halála, mint egy másik alapító atyának, Gouverneur Morrisnak, mégis az amerikai kultúra és politika egyik legmeghatározóbb alakja volt. (folyt. köv.)
