A 19. század eleji Franciaországban a becsület védelme és a szerelemért való versengés nem ritkán végződött párbajjal. Persze korábban se volt másképp, hiszen XIII. Lajos állítólag nyolcezer kegyelmet adott a párbajozóknak.
A párbaj – legyen szó kardról, pisztolyról vagy épp szócsatáról – a férfiasság, a méltóság és a társadalmi státusz megőrzésének egyik legfontosabb eszköze volt. Azonban 1808. május 3-án Párizs felett egy párbaj egészen szokatlan formát öltött: két hőlégballonról zajlott a levegőben.
A történet középpontjában Monsieur de Grandpré és Monsieur Le Pique álltak, akik egyaránt beleszerettek Mademoiselle Tirevit-be, egy híres operaénekesnőbe. Tirevit állítólag mindkettejük figyelmét kereste, ám egyik udvarló sem volt hajlandó visszavonulni a másik javára. Így született meg az ötlet, hogy a kérdést párbaj útján döntik el – de nem akármilyen párbajban.
Mivel a kor francia társadalmát akkoriban már lenyűgözte a légi közlekedés lehetősége – a Montgolfier fivérek első sikeres hőlégballonos repülése alig néhány évtizeddel korábban, 1783-ban történt –, a két férfi úgy döntött, a levegőben, két külön léggömbből párbajoznak. Ez nemcsak rendkívüli, hanem rendkívül veszélyes vállalkozás is volt, hiszen a léggömböket akkortájt hidrogénnel töltötték meg, amely, bár könnyebb, mint a levegő, erősen gyúlékony is volt.
A párbajra való várakozás alatt a két férfinak meg kellett építenie a saját léggömbjét. A léggömböket „pontosan egyformán” készítették, így egyiküknek sem volt előnye a gyorsabb emelkedéssel, vagy bármilyen módon nem tudta feldobni a léggömbjét.
A párbaj menete
Mindkét férfi saját léggömbbe szállt, és magával vitt egy-egy segédet, valamint egy pisztolyt. A cél nem az ellenfél megölése, hanem a léggömbjének kilövése volt – ez ugyanis azt eredményezte volna, hogy az ellenfél lezuhan, és elveszti a párbajt. A ballonos párbaj ötlete nemcsak technikai bátorságot, hanem komoly hidegvért is igényelt.
A léggömb fellövésére a párizsi Louvre Múzeum mellett elterülő, 63 hektáros Tuileriák kertjét választották. Miután a férfiak és segédjeik biztonságosan a kosaraikba kerültek, a segítők elvágták a köteleket, és a léggömbök felemelkedtek a város fölé.
Miután a két léggömb elérte a megfelelő magasságot (fél mérföldben egyeztek meg) és távolságot (kb. 80 méter), a párbaj kezdetét vette. Le Pique lőtt először, de lövése célt tévesztett. Ez végzetes hiba volt: de Grandpré pontos lövése eltalálta Le Pique léggömbjét, amely süllyedni kezdett, majd egy párizsi háztetőre zuhant. A beszámolók szerint Le Pique ugyan túlélte a balesetet, de súlyosan megsérült. De Grandpré viszont diadalmasan ereszkedett le, mintegy két mérföldre attól a ponttól, ahol a párbaj indult.
A történet hitelessége
A történetről először 1836-ban számolt be egy angol magazin, az Ballooning in the Nineteenth Century egyik cikkében, ami önmagában is sejteti, hogy lehet benne némi túlzás vagy romantikus ferdítés. A párbajról nem maradt fenn hivatalos dokumentáció a francia katonai vagy rendőrségi nyilvántartásokban, ami miatt egyes történészek szerint az esemény inkább anekdotikus jellegű – valószínűleg megtörtént, de talán kevésbé drámai módon, mint ahogyan elmesélik.
Másrészt viszont jól tükrözi a kor szellemiségét: az új technológia iránti lelkesedést, az érzelmek által vezérelt romantikus túlzásokat, valamint a társadalmi ranghoz kötődő becsületkultuszt. A léggömb ekkor még új, részben misztikusnak tűnő eszköz volt, amelynek használata önmagában is lenyűgözte a közönséget – egy párbajban való alkalmazása pedig szinte teátrálisnak hatott.
Utóélet és kulturális örökség
A történet azóta is időről időre előkerül különböző könyvekben, rádióműsorokban, sőt, alternatív történelmi művek és képregények is feldolgozták. A léggömbpárbaj az abszurd és a hősies határmezsgyéjén mozgó történetként él tovább, amely egyszerre komikus, tragikus és lenyűgöző.
A legenda mára az egyik legismertebb példája lett annak, amikor a technológia, a romantika és az emberi hiúság különös elegyet alkot. Bár egyesek szerint mese, mások szerint valóság, mindenesetre a világ első – és valószínűleg utolsó – léggömbpárbajának története örökre beírta magát a történelem legfurcsább fejezetei közé.
Kapcsolódó posztok
A gladiátor-küzdelmek betiltása
Puskin párbaja – a legnagyobb orosz költő halála
Amikor a Vaskancellár is megfutamodott – a kolbászpárbaj
Nadar, a XIX. század fotográfusa
