Hunyadi Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin, Kunigunda néven született 1449. november 11-én. Apja Podjebrád György (későbbi) cseh király (a képen) volt, édesanyja pedig Kunigunda sternbergi bárónő. Harmadik lányként született, majd néhány perccel később már a negyedik lány is megszületett, ő volt az ikertestvére, Szidónia.

A középkor rettegett veszélye azonban az édesanyját is elérte, aki ikerlányai születése után néhány nappal gyermekágyi lázban elhunyt, alig huszonhét évesen.

Mátyás prágai fogsága közben megígérte az őt fogva tartó Podjebrád Györgynek, hogy elveszi feleségül Kunigundát (vagyis Katalint).

Eközben Szilágyi Mihály és Garai László, V. László halála után 1458 januárban Szegeden egy egyezséget kötött, mely szerint Szilágyi kormányzói jogköröket kap, Garai megtarthatja a birtokait és nádori tisztséget kap, Mátyás pedig feleségül veszi a lányát, Annát. Persze ők nem tudtak arról, hogy a fogságban lévő Mátyás milyen ígéretet tett. Az ő érdekében ekkor már Prágában volt Vitéz János váradi püspök, aki azonban nem tudott a szegedi alkuról, s Mátyás terveit támogatta. (a képen a királlyá választás)

Mátyás kiszabadult, de úgy érkezett Budára a királyválasztás után, hogy két feleségjelöltje is volt. 15 évesen azonban nagyon bölcsen úgy döntött, hogy a cseh-magyar szövetség nagyon fontos, így Kunigundát fogja feleségül venni. Emiatt persze összetűzésbe került a nagybátyjával.

Mindezt azzal is megerősítette, hogy 1458. február 9-én nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte:

"…a vett jótéteményeket meghálálni kivánván, még mielőtt a királyi méltóságra megválasztattunk, igéretet tettünk neki, hogy vele a felbonthatatlan barátság, testvériség és sógorság viszonyába lépünk. Most tehát György kormányzó urat meggyőzni kivánjuk arról, hogy a királyi méltóságra megválasztatásunk után, korábbi szándékunkat és akaratunkat meg nem változtattuk."

Végül, bár Szilágyi Mihálynak más tervei voltak, Mátyás ígérete győzött, s egy 1460. november 25-i előzetes megállapodás után 1461 első felében a fiatal lány Magyarországra jött, ahol a király (legalábbis Bonfini szerint)

"Nagy pompával hozta Magyarországra s nagyon szerette. A cseh főurak a menyasszonyt Trencsénig kísérték; itt a magyar főurak és főpapok fogadták királyi pompával, Budára vezették, ahol nagy lakodalmat ültek." (a képen Kunigunda búcsúzik a szüleitől)

1461. január 25-én született megállapodás (házassági szerződés) arról, hogy Kunigunda Magyarországra jön. A megállapodás alapján a királyi küldöttség május 1-én vette volna át a lányt Trencsényben, de Kunigunda végül csak május 25-én indult el Prágából. A lány és kísérete június 11. körül érkezhetett meg Budára, ahol Mátyás már várta. A Szécsi Dénes bíboros, esztergomi érsek által celebrált esküvő pontos időpontja nem ismert, de június 11. és 23. között lehetett. A következő két évben Janus Pannonius tanította a magyar nyelvre és latinra is, s ő nevezte el Katalinnak is Kunigundát. (a képen Mátyás)

Mátyás korábbi ígéretéhez híven, a házasságot 1463. május 1-én megerősítette, s az akkor tizenhárom éves lányt hamarosan teherbe is ejtette.

1464 február végén egy kisfiú született, de Katalin édesanyjához hasonlóan gyermeki lázban elhunyt - 1464. március 8-án. A fiatal királynét a budai Szent Zsigmond-templomban temették el. A kisfiú szintén elhunyt néhány napos korában.

Mátyást is elérte a nagy magyar királyok sorsa, akiknek halálukkor nem voltak férfi örökösei. Szent István fia még az apja előtt elhunyt, Szent Lászlónak és Nagy Lajosnak csak lányai voltak. Hozzájuk csatlakozott Mátyás, akinek szintén nem született őt túlélő, törvényes fiú örököse.

djp