A Rózsák Háborújának végeztével a York és Lancaster-ház kiegyezésének egyik, s talán legfontosabb eseménye volt (a Lancaster-házhoz tartozó) Tudor Henrik és Yorki Erzsébet esküvője.
A huszonkilenc éves Henrik 1486. január 18-án vette feleségül a majdnem húszéves Erzsébetet. Erzsébet gyönyörú, szőke hajú, kék szemű és világos bőrű volt, míg Henrik magas, vékony, sötét hajú és eléggé jóképű férfi volt.
A menyasszony 1466. február 11-én született IV. Edvárd és Woodville Erzsébet legnagyobb lányaként. Woodville Erzsébetnek ez már a második házassága volt, s már volt korábbról két fia is. IV. Edvárd király azonban 1483 húsvétján megfázott, s hamarosan (április 9-én) meg is halt. A fia helyett azonban az öccse lett a király, akit július 6-án koronáztak meg, s ez tovább mélyítette az ellentéteket. Őt győzte aztán le Tudor Henrik, s így kezdődött a Tudor-ház uralma Angliában.
A férj, Tudor Henrik, 1457. január 28-án született Lady Margaret Beaufort és Edmund Tudor, Richmond 1. grófja gyermekeként. Az anyja alig tizenhárom éves volt, az apja pedig még a születése előtt három hónappal meghalt pestisben - mindketten a Lancester-házzal álltak kapcsolatban.
Edmund édesanyja egyébként Valois Katalin volt, VI. Károly francia király legkisebb leánya, másrészt V. Henrik angol király özvegye is volt, aki korábban sikertelenül próbálta Valois Izabellát, Katalin nővérét feleségül venni.
IV. Edvárd már korábban is gondolkodott Henrik és Erzsébet házasságán, de aztán a fiatal hercegnő majdnem a leendő VIII. Károly jegyese lett. Ez a terv aztán IV. Edvárd halála után újra felmerült, s Henrik 1483 karácsonyán megfogadta, hogy feleségül veszi a lányt, s Anglia megszállását fontolgatta. Ez végül nem sikerült.
Másfél évvel később már komolyabb volt az elhatározás.
Mivel egyikük sem volt elégedett III. Richárd uralkodásával, egy véres csatában legyőzték, s maga a király is meghalt, így 1485. augusztus 27-én Tudor Henrik már VII. Henrik angol királyként érkezett meg Londonba, hogy október 30-án meg is koronázzák. A parlament december 10-én fordult hozzá kéréssel, amely szerint vegye feleségül Yorki Erzsébetet a megbékélés jegyében, s Henrik beleegyezett. Ehhez viszont szükség volt a pápai jóváhagyásra, mivel vérrokonok voltak, amely aztán meg is érkezett.
Ezután következett a pár házassága a Westminster-apátságban.
A királyi pár igencsak feltűnő párost alkotott, de több, mint egy év is eltelt, mire Erzsébetet 1487. november 25-én királynévá koronázták. Addigra már túl voltak egy terhességen, szülésen és egy lázadáson is.
Ez (a szülés) persze okozott némi bonyodalmat, mert Artúr már szeptember 20-án megszületett, így két eset tűnt valószínűnek - vagy már terhes volt az esküvőn, vagy a kisfiú nyolc hónapra született. Mivel azonban később több testvére is koraszülött volt, feltehetően Artúr is nyolc hónapra született.
A poltikainak indult házasság végül igazi szerelmi házassággá alakult. Szinte soha nem voltak egymástól hosszabb ideig távol és a király mindig nagy szeretettel beszélt a feleségéről, ahogyan Erzsébet levelei is erről tanúskodnak. Tovább erősíti ezt a képet, hogy az egyébként nagyon fösvénynek leírt király a felesége idő előtti halála után rendkívül pazar temetést rendezett a 37. születésnapján elhunyt Erzsébetnek. Lelkileg is megviselte a felesége halála, s ő maga is meg akart halni.
