Nyolc hónappal II. Erzsébet halála után 2023. május 6-án következik III. Károly brit király ünnepélyes megkoronázása a Westminster-apátságban.

Az elmúlt évezred legtöbb angol és brit koronázása ebben az apátságban zajlott, s itt volt édesanyja, II. Erzsébet királynő koronázása is majdnem 70 éve, 1953. június 2-án, amelyet a BBC élőben közvetített, s több mint 20 millió brit nézte. Eddig összesen 39 főt koronáztak itt meg, így III. Károly lehet a 40. uralkodó.

Persze a koronázásnak vannak szigorú és kevésbé szigorú szabályai minden országban, így Angliában is. Az első ott tartott koronázás feltehetően II. Haroldé volt, aki így a nem sokkal korábban átadott apátság első "koronázási vendége" lehetett. Az első dokumentált koronázás viszont Hódító Vilmosé volt 1066. december 25-én, karácsonykor.

A koronázásnak van egy fő szervezője, aki felügyeli a szertartás minden részét. Az első ilyen szerep 973-ban volt, amikor Edgar királyt koronázták (igaz még Bathban, az ottani apátságban), és akkor Dunstan canterbury érseke feladata volt a szervezés. A kor krónikása, Worcesteri János szerint "nagy pompa és ceremónia" volt - Dunstant később szentté is avatták. Azóta is többé-kevésbé azt a szertartást követik.

A koronázást szinte minden alkalommal a canterbury érsek végezte, de azért volt kivétel. 1689-ben William Sancroft érsek nem akarta megkoronázni III. Vilmost és II. Máriát, akik Mária apjának elűzése után kerültek a trónra, s az érsek nem tatotta őket legitim uralkodónak. Így aztán helyette a londoni püspök végezte a koronázást.

Viktória királynő koronázása igazi bakiparádé volt, hiszen a koronázási gyűrű rossz ujjra került, Lord Rolle legurult a lépcsőn, majd a királynővel közölték, hogy a szertartás véget ért, s ő elment átöltözni, de visszahívták, hogy mégsem. Benjamin Disreali később meg is jegyezte, hogy a résztvevők „mindig kételkedtek abban, hogy mi következik”.

Viktória fiának, VII. Edvárdnak a koronázása sem igazán ment simán. Egyrészt a koronázást el kellett halasztani, mert a királynak egy majdnem végzetes hashártyagyulladása volt, másrészt a koronázás során sem minden ment gördülékenyen. A szertartást (szokás szerint) a canterbury érsek végezte, de Frederick Temple akkor már nyolcvan éves volt, s majdnem teljesen vak. Igyekeztek ezen segíteni, s az istentisztelet imáit hatalmas jelzőkártyákon jelezték, de az érsek így is gyakran tévesztett. A koronázáskor pedig majdnem a király feje mellé rakta a koronát, de végül sikerült a király fejére tenni.

A koronázásra igyekeznek a legtöbb fontos embert meghívni, így II. Erzsébet koronázásán 8251 meghívott zsúfolódott össze a Westminster-apátságban, igaz ő 129 országot és területet képviselt uralkodóként.

A koronázást megelőzően a koronázási kitüntetések átadására kerül sor, amely szokást IV. György vezetett be 1821-ben - bár a listát a miniszterelnök állítja össze. Nem mindig az uralkodó megelégedésére, amelyet jól mutat, hogy Liverpool grófjának egyes ajánlásait IV. György blokkolta.

III. Károly, 74 évesen, a legidősebb uralkodó lesz, akit megkoronáznak Angliában - ezzel szemben VI. Henrik alig egyévesen lett király, igaz csak hét évvel később koronázták meg. Persze hol van ez pl. Stuart Mária teljesítményétől, aki hat napos korában lett uralkodó, s nem volt még kilenc hónapos, amikor megkoronázták - skót uralkodónak.

Károly egyébként már részt vett koronázáson, hiszen édesanyja koronázásakor négyévesen a fényképeken jól láthatóan ott unatkozott - de ő volt az első trónörökös, aki jelen lehetett édesanyja koronázásán, aki aztán az angol és brit történelem leghosszabb ideig regnáló uralkodója lett.

Az uralkodói gömb a bal kézbe kerül, a jogar a másik kézbe, s persze ott a királyi fejfedő. A jelenleg is használt koronát 1661-ben készítették II. Károly koronázására, miután a korábbi koronát I. Károly kivégzése után beolvasztották.

Persze ne beszéljünk arról, hogy a sokat emlegetett János király elhagyta a koronát párszáz évvel korábban, így a halála után III. Henriket édesanyja ékszereivel koronázták meg.

A királyt a Szent Edvárd koronával koronázzák meg, de a császári állami koronával a fején hagyja el a Westminster-apátságot, amely könnyebb, mint a Szent Edvárd-korona, de azért 2091 drágakövet azért tartalmaz.

Az uralkodó mellett a hitvesét is megkoronázzák, bár IV. György konkrétan kitiltotta a feleségét a koronázásáról. Persze a közöttük lévő kapcsolatot jól mutatja, hogy az akkor még walesi herceg a közös lányuk haláláról sem értesítette.

György után IV. Vilmos következett, aki a koronázási bankettet szünette meg, amit azóta sem tartottak. Így aztán két londoni séf II. Erzsébet koronázásakor megalkotta a koronázási csirkét, amely egy tejszínes, curry ízű szósszal tálalt csirkehús.

A koronázáskor tartott istentisztelet I. Mária uralkodásáig katolikus volt, de mivel I. Erzsébet már protestáns volt, a misén a királynő utasítására latinul és angolul is beszéltek, a királynő ugyanakkor egy elzárt helyiségben időzött, s nem vett részt a misén.

Az uralkodót a szent olajjal kenik fel, amelyek a kezét, mellét és fejét érintik a 12. századi koronási kanál használatával. A jelenlegi szent olajat Jeruzsálemben készítették és áldották meg, s préselt olajbogyó, rózsa, jázmin, borostyán, szezám és fahéj van még benne. II. Erzsébet koronázásakor a felkenést egy aranyszövet lombkorona alatt tartották, így nem látszott, de III. Károly átlátszó tetőt kért és kapott, így látszani fog a felkenés pillanata.

Az uralkodó több köntöst is visel a koronázás alatt. Először a colobium sindonis, egy egyszerű, ujjatlan tunika van rajta, amely az Isten előtti alázatot jelképezi. Ezt az uralkodó felkenése után a meglévő ruhára helyezik. E fölé kerül a szupertunika, egy egész testet eltakaró aranyköpeny, amely semlyemből készül, s a bizánci hatás látszik rajta. Az invesztitúra és koronázás után lila bársonyköpeny kerül az uralkodóra.

Szimbolikus jelentősége van, hogy a koronázás idejére Edvárd király széke alá került a "koronázási kő", amely a skót történelemben igen jelentős szerepet játszik.

A zenét a német származású zeneszerző, George Frideric Händel által 1727-ben komponált mű adja, amelyet az összes "Hannoveri származású" uralkodó koronázásán előadtak.

A koronázás végeztével az újonnan koronázott uralkodó megjelenik a Buckingham-palota erkélyén a családja és az udvarhölgyek kíséretében, s az utóbbi évszázadban egy légibemutató is kísérte a koronázást.

Persze nem minden "uralkodó" igényelte a koronát, hiszen II. József a "kalapos király" nem koronáztatta meg a magát, de visszautasította a koronát 1757 májusában Oliver Cromwell is, azzal, hogy „Nem vállalhatom fel ezt a kormányzást királyi címmel, és ez a válaszom erre a nagyszerű és súlyos ügyre.” Cserébe egy hónap múlva a Westminster Hallban beiktatták Lord Protectornak.

A nem koronázott Cromwell hermelinnel bélelt lila köntöst viselt és a koronázási széken ült, amelyet erre az alkalomra átszállítottak a Westminster-apátságból. 

Nem koronázták meg V. Edvárdot sem, aki csak szimbolikusan volt király, míg a Towerben el nem tűnt - III. Richárd tevékenysége nyomán.

Később VIII. Edvárd még a trónra lépésének az évében, 1936 decemberében lemondott egy amerikai elvált nőért. A lemondott királynak sürgős távozni valója volt, így öccse koronázását már nem várta meg, sőt II. Erzsébet koronázását is csak a párizsi lakásukban nézték - televízión.

djp