Éppen 800 éve hunyt el a középkori Franciaország egyik legnagyobb királya, a Capeting-dinasztia hetedik uralkodója. Hosszú évtizedek várakozása után született meg VII. Lajos és Adéle de Champagne fiaként, miután apja elvált Aquitániai Eleonórától, mert ő csak két kislányt szült neki.

Az, hogy ilyen sokáig kellett várni a fiú örökösre, talán jól mutatta, hogy nem feltétlenül Eleonórában volt a hiba, amelyet ő II. Henrik feleségeként meg is mutatott, hiszen tíz gyermeket is szült, köztük négy fiút - többek között Oroszlánszívű Richárdot vagy Földnéküli Jánost is.

Fülöp aztán apja halála után több mint négy évtizedre lett francia király, így a leghosszabb ideig regnáló francia uralkodók közé került. Persze majdnem elmaradt az uralkodása, hiszen nem sokkal apja halála előtt az ifjú király eltévedt az erdőben, s csak két nappal később került elő kissé zavart állapotban.

Apja egészségi állapota miatt már 1179. november 1-én megkoronázták, de csak 1180. szeptember 18-án lépett trónra. Uralkodása bő 42 éve alatt jelentős mértékben bővítette országa területét, visszaszorítva az angol befolyást, s hűbérura lett számos grófnak és hercegnek.

Sikeres uralkodónak tartották, de köztudottan neurotikus tünetekkel küzdött és hipochonder volt, aki folyamatosan meg volt arról győződve, hogy halálos beteg, sőt haldoklik. Nem szerette a háborút és általában a harcot sem, így a harmadik keresztes hadjáratot pár hét után elhagyta, de mégis komoly katonai sikerei voltak. Türelmes és alattomos, de intelligens király volt, aki szigorú és pontos nyilvántartást vezetett, s vissza akarta hódítani Nyugat-Franciaországot Angliától.

Fontos stratégiája volt, hogy az angol királyi család tagjait egymás ellen fordította, így feszültségek keletkeztek a családban, amely megkönnyítette a földek visszaszerzését.

A leginkább Földnélküli Jánosra tudott hatni, akit Oroszlánszívű Richárd ellen fordított, majd amikor János lett a király, akkor hűbérúrként elkobozta János franciaországi birtokait.

Előbb Normadiát foglalta vissza, az Angevin Birodalom szívét, majd az Anjou vidék következett, amelyet Bretagne régiója követett.

A dühös János szövetkezett a német uralkdoóval Brunswicki Ottóval, de a harcot egyébként nem kedvelő Fülöp serege legyőzte német ellenfeleit a bouvines-i csatában, az angolok pedig ennek hatására visszavonultak.

Fülöp ekkorra már majdnem minden franciaországi angol birtokot visszaszerzett, kivéve Aquitániát.

Később a katarok ellen küzdve visszaszerezte a délvidék uralmát, így fia, VIII. Lajos egy komoly birodalmat örökölhetett apja halála miatt.

Persze a magánéletében is eléggé érdekes volt, hiszen négy évnyi házasság után el akart válni az első feleségétől, azzal az indokkal, hogy nem szült neki trónörököst - Hainaut-i Izabella akkortájt 14 éves volt, s még nem "teljesedett ki a házasságuk", amely azért eléggé szükséges a gyermekszüléshez. Végül Izabella szült egy fiút (a későbbi VIII. Lajost.)

Nem sokkal ezután volt egy ikertehessége is, de a szülés után a két fiú és a rendkívül népszerű királyné is elhunyt.

1193-ben volt még egy különös házassága, amelyben augusztus 14-én feleségül vette a dán Ingeborg hercegnőt, majd már másnap el akart tőle válni, sőt nem is igazán tekintette a feleségének, a kortársak szerint gyönyörű hercegnőt.

Helyette 1196-ban feleségül vette Merániai Ágnes bajor hercegnőt, II. András első feleségének testvérét, aki szintén európai hírű szépség volt. Ez aztán hosszú kiközösítéssel tarkított csatározást indított el a király és a pápa között, miközben Ingeborg egy várban élt bezárva húsz éven keresztül.

Párizs sokat köszönhetett Fülöpnek, hiszen az országát jórészt innen irányította és a fejlesztéseknek köszönhetően a település a kontinens egyik legnagyobb városává nőtte ki magát. Párizs lett az új Athén, amely város végül áttétesen a halálát is okozta.

1222 őszén a király megbetegedett, de készített egy végrendeletet és tovább dolgozott és utazgatott. Lassan azonban már olyan beteg lett, hogy kénytelen volt visszatérni a fővárosba, de már ez sem segített.

1223. július 13-án visszaindult Párizsba, de ez az utazás annyira megviselte a szervezetét, hogy útközben elhunyt, így a fővárosba már csak a teste tért vissza, amelyet a Szent Dénes-bazilikába temettek el. 

djp