Az Amerikai Egyesült Államok egyik elfeledett alapító atyja és talán egyik legnagyobb katonai zsenije volt Henry Knox tábornok, aki bostoni könyvkereskedőből lett a függetlenségi háború alatt a kontinentális hadsereg rangidős tábornoka. Szokták az amerikai tüzérség atyjának és az amerikai haditengerészet atyjának is nevezni.

Henry Knox hetedik gyermekként született 1750. július 25-én egy skót-ír bevándorló családban, s az apja egy hajóskapitány volt. Az apja halála után, alig tizenkét évesen abbahagyta a tanulmányait és könyvkötő-segéd lett, de autodidakta módon képezte magát. Sokat olvasott és szinte szakképzett mérnök, valamint katonai taktikus lett, ráadásul franciául is megtanult.

Közben megszületett a hírhedt "bélyegtörvény", amely a függetlenségi háború kirobbanásának egyik közvetlen előzménye volt, ő pedig tizennyolc évesen csatlakozott egy tüzérségi társasághoz, ahol hivatalos tüzérségi kiképzést kapott. 1770. március 5-én egy charlestowni barátjával szemtanúja volt a hírhedt bostoni mészárlásnak, amely örökre megváltoztatta az életét - ha nem is rögtön. Megpróbálta a brit katonákat meggyőzni, majd a tárgyaláson is vallomást tett, de a britek védelmében is. 

Pár nappal a huszonegyedik születésnapja után megnyitotta a saját könyvesboltját London Book Store néven, amely a korabeli hírek szerint „igazi kikapcsolódóhely volt a brit tisztek és tory hölgyek számára, akik abban az időszakban a legnagyobb hatalommal bírtak”.

Számos hadtudományi könyvet szerzett be, s az üzletében megforduló katonákat is alaposan kikérdezte, így autodidakta stratéga lett. Egy évvel később megalakította a Boston Grenadier Corps-ot, majd két nappal a huszonharmadik születésnapja előtt egy baleset során elveszítette a bal kezének a harmadik és negyedik ujját.

Henry szerencsétlen balesetnek nevezte, amikor a fegyvere elsült a kezében, s végül 5 guineát fizetett a sebésznek, hogy ellássa. Ettől kezdve viselte a bal kezén a jellegzetes fekete selyemsálat, amely hamarosan a védjegyévé vált. Feltehetően részt vett a bostoni teadélutánon is, hiszen nem sokkal korábban őrszolgálatot tartott ott.

Huszonnégy évesen feleségül vett egy francia hugenotta lányt, aki Angliából érkezett Amerikába a családjával, bár a lány apja ellenezte a frigyet, mert ellentétes politikai nézeteket vallott, a lány bátyja pedig a brit hadseregben szolgált.

Amikor a britek kiürítették a várost, ők elmenekültek Bostonból, majd csatlakozott a kontinentális hadsereghez, önkéntesként. A korábban autodidakta módon szerzett tudását felhasználva segített az erődítmények fejlesztésében, s a hamarosan odaérkező George Washingtont lenyűgözte a fiatal férfi tudása, s gyorsan összebarátkoztak.

Olyannyira, hogy novemberben már maga Washington nevezte ki ezredessé a tüzérségnél.

Képességei és álhatatossága sokakat meggyőzött, s főszerepe volt a híres Delaware-folyón való átkelésben is, amely a trentoni csatát megelőzte.

Számos sikere után 1781 októberében vezérőrnaggyá léptették elő, így a hadsereg legfiatalabb vezérőrnagya lett, majd Gouvernor Morris-szal megbízták a fogolycserékről való tárgyalásokkal. Ez ugyan nem sikerült, de Washington lemondása után ő lett a főparancsnok - 33 évesen! Közben családi gyász is érte, s kilenchónapos kisfia halála nagyon mélyen megérintette.

Az első elnök kabinetjében ő lett az első hadügyminiszter, évi 3000 dollárnyi fizetésért, közben 1794-ben az amerikai haditengerészet egyik társalapítója lett, s rögtön megrendeltek 6 fregattot a portyázó kalózok legyőzésére. Közben azonban Alexander Hamilton pénzügyminiszterrel került összetűzésbe, így végül lemondott.

Thomastonban telepedett le, ahol egy háromszintes kastélyt építtetett, majd élete hátralévő részében szarvasmarhatartással és hajóépítéssel foglalkozott, de a téglagyártás és az ingatlanspekuláció is a tevékenységei közé tartozott. (a ház ma múzeum)

A vállalkozásai azonban jórészt megbuktak, s a környék afféle zsarnokoskodó alakként emlékezett meg róla, ahogyan egy Pyncheon nevű szereplőn is látszott Nathanial Hawthorne egyik regényében, amelynek ő volt a modellje.

Henry Knox 1806. október 22-én meglátogatta a szomszédját, ahol meg is vendégelték, amely azonban nem igazán jól sikerült. A hatalmas termetű (191 cm magas) és ekkor már jelentősen elhízott Knox eléggé falánk természetű volt, s az étkezés közben lenyelt egy csirkecsontot is. Ez persze komoly problémákat okozott, s a források szerint kilyukasztotta a beleit, így három nappal később hashártyagyulladásban elhunyt.

Amerika egyik legnagyobb hadvezérét, akiről később a kentucky Fort Knox-ot - ahol az ország aranytartalékának nagyrészét őrzik - elnevezték, legyőzte egy csirke.

 djp