A fekete sereg, Mátyás király zsoldoshadserege, a korszak egyik legjobb és legelismertebb serege volt. Az elnevezés csak a király halála után jelent meg, amely talán a vállukon átvetett fekete szalag miatt lehetett, de akár a fekete páncél is szóba jöhetett vagy a címerállat, a fekete holló is.

A sereg létszáma természetesen hullámzó volt, hiszen háború esetén a király újabb csapatokat fogadott fel. A bécsújhelyi seregszemlén, 1487-ben, húszezer lovas és nyolcezer gyalogos diszelgett, amely persze a seregnek csak egy része volt, viszont a díszelgők között is voltak ideiglenes katonák.

A nehéz- és könnyűlovasság valamint a gyalogság létszáma közel azonos lehetett, s a végvári csapatokon kívül 3-5 ezer katona fegyvernemenként, azaz talán 10-15 ezer katona volt összesen.

Az összes katonák száma akár 90 ezer fő lehetett, de ez persze szinte sohasem volt egy helyen jelen, felük-harmaduk volt egyszerre hadra fogható. A nekik fizetett zsold jelentős tétel volt a kiadások között, de az elszállásolás és olykor a dúlások költségei sem voltak elhanyagolhatóak.

A társaság igazán nemzetközi volt, s a csehek, lengyelek és németek mellett megejelentek a kor legkiválóbb gyalogosai, a svájciak is. Az ő egyik legismertebb kapitányuk volt Hans con Hallwyl, aki szintén állt magyar szolgálatban is egy ideig. Az éppen kialakuló huszárság főként szerbekből, magyarokból és moldvaiakból állt, míg a tüzérség német és cseh katonákból állt.

Persze a katonáknak beszélgetniük is kellett, így kialakult egy "konyhalatin", amit szinte mindenki megértett.

Mátyás halála után a fekete sereg nem követte a király kérését, így nem Corvin János, hanem a bárók oldalára állt. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy Corvin János végül nem lett magyar király, de a sereg sem sokáig maradt egyben.

A Mátyástól klasszisokkal kevésbé sikeres II. Ulászló nem tudott zsoldot fizetni, így a sereg egy része átállt a Habsburg Miksa vezette seregbe, mások pedig abbahagyták a katonáskodást.

Többeket a délvidékre küldtek a török ellen hadakozni, de zsoldot ott sem fizettek, így a zsoldosok raboltak és fosztogattak a harcok helyett. Végül Kinizsi Pál verte szét őket királyi engedéllyel vagy inkább kérésre.

A Mátyást követő II. Ulászló hivatalosan 1493. január 3-án oszlatta föl a hajdan híres sereget, de azért még hónapokig folytak kisebb-nagyobb harcok ellenük.

djp