A Valois-Burgundi-házból származó Rettenthetetlen János megkerülhetetlen alakja volt a 15. század elejének a francia politikában. Mentálisan beteg unokatestvére, VI. Károly francia király mellett/helyett jelentős szerepe volt a százéves háború eseményeinek alakulásában is.

A Merész Fülöp burgundi herceg fiaként, 1371. május 28-án született János, tizennégy éves korában egy, a korban divatos kettős esküvőn vett részt, ahol ő feleségül vette Bajor Margitot, s a nővére, aki szintén Margit volt, feleségül ment Bajor Margit testvéréhez, Vilmoshoz.

Huszonötéves korában harcolt a nem sokkal korábban megözvegyült Zsigmond magyar király seregében I. Bajezid szultán ellen, s az emlékezetes nikápolyi csatában kapta a Rettenthetetlen melléknevet.

Bár bátran harcolt, a keresztény sereg vereséget szenvedett, ő pedig fogságba esett, s csak hatalmas váltságdíj ellenében nyerte vissza a szabadságát. A magyarokkal azonban nem csak ennyi kapcsolata volt, hiszen a Valois-ház tagjaként egyenesági leszármazottja volt II. András magyar király leányának, Jolánta aragóniai királynénak.

1404-ben, édesapja halála után Burgundia hercege lett, majd egy évvel később, édesanyja Flandriai Margit halálakor Flandriát és más megyéket is örökölt legidősebb fiúként.

Ekkor már az ország egyik leghatalmasabb ura volt, de még több hatalmat szeretett volna, s így szembekerült a király öccsével, Lajos orleáns-i herceggel. János próbálta a kártyákat keverni, így egyik lányát feleségül adta VI. Károly egyik fiához, míg örököse, Fülöp feleségül vette a király egyik lányát - egy újabb kettős házasságkötés keretében 1404 augusztusában.

A két férfi között azonban a helyzet nem javult, így hamarosan nyílt fenyegetésekkel néztek szembe. A nagybátyjuk, Berry hercege megpróbálta őket kibékíteni, így 1407. november 20-án ünnepélyes fogadalmat tettek a megbékélésről, amely azonban csak három napig tartott.

1407. november 23-án az orleans-i herceget megtámadták és kegyetlenül meggyilkolták Párizs utcáin. Senki nem kételkedett abban, hogy a burgundiai herceg adta ki a parancsot, amelyet nemsokára ő maga is elismert. Állítása szerint mindez egy "zsarnok meggyilkolása" volt.

Néhány kisebb összetűzés után a burgundiai herceg visszanyerte a király támogatását, sőt a király felmentette a bűncselekmény alól és mindenki, még a meggyilkolt unokatestvér fia is megbékélést ígért. A herceg ráadásul megkapta a gyámságot a francia trónörökös felett.

János herceg élete azonban ezután sem volt eseménytelen, hiszen éppen zajlott a százéves háború egy aktív szakasza, s az agincourt-i csatában két öccsét is elveszítette, majd a trónörökössel is összeveszett.

A trónörökös aztán csapdába csalta, s amikor 1419. szeptember 10-én egy találkozóra készültek a montereaui-hídon, a Dauphin társai meggyilkolták.

 djp