Henry Plummer egyike a vadnyugat legismertebb és legellentmondásosabb figuráinak, ugyanakkor az egyik legszínesebb szereplője is.
A maine állambeli Addisonban született 1832-ben William Jeremiah és Elizabeth Handy Plummer gyermekeként, a hét gyermek közül ő volt a legfiatalabb. Amikor Henry tinédzser volt, az apja meghalt, és a család pénzügyi nehézségekkel küzdött. 1852 áprilisában a 19 éves Henry egy postahajón New Yorkból a panamai Aspinwallba hajózott, öszvéren Panama Citybe jutott, majd egy másik hajóra szállt Kaliforniába tartó útja hátralévő részében . Huszonnégy nappal indulása után megérkezett San Franciscóba.
Plummer egy pékségben kapott állást, és hamarosan elég pénzt keresett ahhoz, hogy továbbmenjen Nevada megye bányásztáboraiba, amely körülbelül 150 mérföldre északra San Franciscótól. 1856-ban seriffé választották Nevada Cityben és két cikluson át szolgált ebben a pozícióban. Kezdetben sikeres és tiszteletreméltó közszereplőként tartották számon, ám hamarosan különböző bűncselekményekbe keveredett.
Legismertebb ügye szerint megölte szeretője férjét, amely gyilkosságért elítélték. Egy rövid időt eltöltött a San Quentin börtönben, de korábbi jó hírnevének köszönhetően a kormányzó kegyelmet adott neki. Szabadulása után visszatért Nevada Citybe, ahol marsallsegéddé választották. 1861-ben azonban, egy bordélyházi verekedés során megölt egy férfit, majd a vádemelés elől menekülve Idaho területére költözött. Itt gyorsan beilleszkedett a helyi bűnözői körökbe, és hamarosan egy banda vezetőjévé vált.
Plummer vezetése alatt a banda „Az ártatlanság” néven vált hírhedtté. A név ironikusan utalt arra, hogy a tagok törvénytisztelő polgároknak álcázták magukat, miközben rablásokat és gyilkosságokat követtek el. Fő célpontjaik aranyásók és bányászok voltak, akik jelentős aranyszállítmányokkal tértek vissza.
1863-ban Plummer Bannack városába költözött, Montana területére, ahol hamarosan seriffé választották. A város lakói bíztak benne, hogy képes lesz rendet teremteni az egyre súlyosbodó bűnözés közepette. Azonban Plummer kettős életet élt: seriffként dolgozva titokban információkat gyűjtött az aranyszállítmányokról, amelyeket bandája rendszeresen kirabolt.
Plummer bűnbandája már több mint 100 helyi lakos kirablásával és meggyilkolásával vált hírhedtté, amikor a lakosság türelme elfogyott, s egy körülbelül 2000 fős önkéntes csapat alakult, hogy véget vessen a banditizmusnak.
1864 januárjában Plummert és két társát is elfogták Bannack közelében. Az önkéntes csapat gyorsított eljárásban elítélte őket, és január 10-én a város közelében lévő akasztófán végezték ki. Ironikus módon Plummert a saját maga által épített akasztófára akasztották fel.
Henry Plummer története máig vita tárgyát képezi a történészek körében. Egyesek szerint nem minden bűncselekmény írható egyértelműen az ő számlájára, és a korabeli igazságszolgáltatás megbízhatatlansága is hozzájárulhatott tragikus sorsához. Mások úgy vélik, hogy Plummer manipulációs képességei és bűnözői ambíciói vezették őt a bűn útjára.
Plummer története egyszerre szimbolizálja a vadnyugat igazságszolgáltatásának keménységét és a törvényesség fenntartásának kihívásait. Az ő története az amerikai történelem egyik legismertebb legendájává vált, amely ma is izgalmas, de ellentmondásos fejezetként él a vadnyugati mítoszok között.
