Alan Turing neve ma már világszerte ismert, de az életében nem kapta meg azt az elismerést, amit megérdemelt volna. Ő volt az egyike azoknak, akik lerakták a modern számítástechnika és a mesterséges intelligencia alapjait, de eközben döntő szerepet játszott a második világháború kimenetelének alakításában is. Munkája milliók életét mentette meg, mégis tragikus sors jutott neki.

Gyermekkora és tanulmányai

Alan Turing 1912-ben született Londonban, s már gyermekként is kitűnt rendkívüli logikai gondolkodásával és a természet iránti kíváncsiságával. A középiskolában gyakran kilógott a sorból, mert jobban érdekelte a matematika és a természettudomány, mint a klasszikus tantárgyak.

Egyetemi tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen végezte, ahol hamar elismert matematikus lett. 1936-ban publikálta azt a munkáját, amelyben bemutatta a Turing-gépet – egy elméleti eszközt, amely képes bármilyen kiszámítható művelet elvégzésére. Ez a gondolat lett a számítástechnika elméleti alapja.

Miután megírta híres dolgozatát a Turing-gépről, 1936 és 1938 között a Princeton Egyetemen tanult az Egyesült Államokban, ahol posztgraduális tanulmányokat folytatott Alonzo Church irányítása alatt – aki akkoriban a világ egyik vezető tudósa volt ezen a területen. Eközben John von Neumann (vagyis Neumann János) ekkor már a Princetonhoz tartozó Institute for Advanced Study tagja volt, és már világhírű matematikusként dolgozott ott.

Turing számos forrás szerint találkozott Neumannnal Princetonban, és Neumann felajánlott neki egy kutatói állást az Institute for Advanced Study-ban, miután lenyűgözte Turing elméleti munkája a számíthatóság terén.

1938-ban azonban Turing azonban udvariasan visszautasította Neumann ajánlatát, mert haza akart térni Angliába. A célja az volt, hogy ott fejlessze tovább a számítástechnikai elméleteit – de hamarosan kitört a háború, ami más irányba terelte pályáját.

A háborús hős: az Enigma feltörése

A második világháború kitörése után Turing csatlakozott a brit hírszerzés titkos kódfejtő központjához, a Bletchley Parkhoz, ahol a németek híres Enigma rejtjelezőgépének feltörésén dolgozott. Turing ott tervezte meg a Bombe nevű gépet, amely naponta több ezer lehetséges kulcsot próbált ki, és segített dekódolni a német hadsereg üzeneteit. Ez az áttörés kulcsfontosságú volt a szövetségesek számára, különösen a tengeri konvojok védelme és a normandiai partraszállás előkészítése során. Sokan úgy vélik, hogy Turing munkája legalább két évvel lerövidítette a háborút.

A számítógép és a gondolkodó gépek jövője

A háború után Turing továbbra is a számítógépek fejlesztésén dolgozott. Megtervezte az ACE (Automatic Computing Engine) nevű számítógép prototípusát, amely azonban megelőzte korát, így nem valósult meg teljes formájában, hatása azonban hosszú távon így is érezhető maradt.

1950-ben jelent meg híres tanulmánya, amelyben feltette a kérdést: „Gondolkodhat-e egy gép?”. Ebből született meg a Turing-teszt, amely máig az egyik legfontosabb módszer annak vizsgálatára, hogy egy mesterséges intelligencia képes-e emberként viselkedni.

Személyes tragédia

Turing életének legsötétebb fejezete azonban nem a háború, hanem a béke éveiben következett be. 1952-ben, amikor kiderült, hogy homoszexuális, bíróság elé állították. Akkoriban ez még bűncselekménynek számított az Egyesült Királyságban, így választania kellett: börtön vagy kémiai kasztráció. Turing az utóbbit választotta, de a kezelés súlyos testi és lelki mellékhatásokkal járt. Két évvel később, 1954-ben holtan találták – hivatalosan öngyilkosságot állapítottak meg, de a körülmények máig vitatottak.

Az Enigma-projekt közben együtt dolgozott Joan Clarke-kal, akit el is jegyzett, talán menekülésből önmaga elől vagy félelemből, de végül nem lett házasság a kapcsolat vége, de a jó viszony megmaradt.

Elismerés a halála után

Életében alig ismerték el, de halála után Turing munkája egyre nagyobb figyelmet kapott. 2009-ben a brit kormány hivatalosan bocsánatot kért tőle. 2013-ban pedig II. Erzsébet királynő posztumusz kegyelemben részesítette, majd 2019-ben bejelentették: Turing arcképe kerül az új 50 fontos bankjegyre.

Nevét ma már egyetemi díjak, intézetek, nemzetközi tudományos elismerések viselik, szobrai és emléktáblái szerte a világban állnak – nemcsak mint tudóst, hanem mint az elfogadás jelképét is tisztelik.

Alan Turing nem csupán egy kivételes tudós volt – ő volt az ember, aki megelőzte korát. Elméleti munkájával megalapozta a modern világ számítógépeit, háborús tevékenységével életeket mentett, és gondolkodásával új korszakot nyitott az emberi és mesterséges intelligencia kapcsolatában.

djp

Kapcsolódó posztok

Az Apple születése

Erdős Pál – az utazó matematikus

Neumann János, a fiatal zseni (2)

In memoriam Niklaus Wirth

Neumann János, a diák – a XX. század legismertebb Jancsija

Neumann korai búcsúja – egy zseni halála

A kiválóságok tanára: Rátz László