Valójában persze már a trónra kerülése is vészjósló volt, hiszen a koronázásának az évében egy hatalmas tűzvész volt Moszkvában, s mivel a város jórészt fából épült, rengeteg épület szinte porig égett. Ráadásul a város közepén katonai lőporraktárak voltak, amelyek időzített bombaként várták, hogy a tűz elérje őket.
Mátyás uralkodásának első évei eléggé eseménydúsan teltek, hiszen alig tizenöt éves volt, amikor királlyá kiáltották ki a Duna jegén, miközben ő éppen Podjebrád György vendégszeretetét élvezte Prágában. Igaz, tulajdonképpen örülhetett, mert bátyját kivégezték, s ő csak azért nem került a sorsára, mert V. László talán megijedt őt is kivégeztetni.
I. Erzsébet halálával kihalt a Tudor-ház, amely összesen hat uralkodót adott Angliának, három férfit és három nőt, s ez utóbbiak a korban rendkívül szokatlan módon egymást váltották a trónon. Mindhárom királynőnek szoros kapcsolata volt a kivégzésekkel, sőt az uralkodói kivégzésekkel.
Az első név szerint ismert magyar költő, a magyar reneszánsz kiemelkedő képviselője, Kesicén vagy Csezmicén, a Duna-Dráva torkolatvidékén, a mai Horvátország területén született 1434. augusztus 29-én Vitéz Borbála és Csezmiczei János fiaként. Még kisgyermek volt, amikor édesapja meghalt 1440 körül, majd édesanyja Nagyváradra költözött s próbált gondoskodni négy gyermekéről (három fia és egy lánya volt). A kis János nagyon tehetséges fiú volt, így nagybátyja, Vitéz János nagyváradi püspök külföldön taníttatta tovább. A püspök, aki Hunyadi Mátyás nevelője is volt, ekkortájt nem csak az egyházi életben, hanem a politikában is rendkívül befolyásosnak számított.
Boleyn Anna lánya Angliában példátlan módon, két női uralkodót követve került a trónra nővére, I. Mária után, s elődje véres katolicizmusát felváltotta a véres protestantizmusa.
A nem sokkal korábban még a kivégzésére váró fiatal lány egy feltörekvő birodalom uralkodója lett, de három elődje rövid uralkodását látva senki nem jósolt hosszú időt neki a trónon. Ehhez képest közel 45 évig uralkodott, bár sok esetben nem volt könnyű dolga.
/ThomasCranmer-463967527-1b5c5d632c1b41b3af3f6a2cde18316a.jpg)
Thomas Cranmer az anglikán egyház és Anglia történelmében is fontos szerepet játszik, hiszen ő lett az első protestáns canterbury érsek, s ő eskette össze VIII. Henrik angol királyt és Boleyn Annát.
A főpap 1489. július 2-án született Aslactonban, majd Cambridge-ben tanult teológiát, s később, 1523-tól már tanított is ott. 1528-ban ismerkedett meg az angol királlyal, akinek szimpatikus volt a törekvő fiatalember, aki aztán a Tudor-kor egyik leghíresebb egyházi személyisége lett - több szempontból is.
A magyar hadtörténet egyik legismertebb katonája, 'a legvitézebb huszár', Simonyi (Simon) József vagyis Simonyi óbester, 1771. március 18-án született Nagykállóban. Apja, Simon Pál, mészárosként dolgozott, de őt jobban érdekelte a katonaélet, ezért 16 éves korában felcsapott katonának.
Bár az anyja kiváltotta, de ő, mivel nagy csínytevő és verekedő volt, hatodikos gimnazistaként mégis maradt a seregben. Apja ismét kiváltotta és mészárosinasnak küldte Kecskemétre, de ő fél év múlva, 1787 végén újra huszárnak állt. A nyughatatlan katona apai ágon nemesi származású volt, hiszen 1637. december 24-én egyik őse, Barbacsy Benedek nemességet nyert III. Ferdinánd királytól.
A világtörténelem egyik legismertebb uralkodója volt Rettegett Iván, aki elsőként lett minden oroszok cárja.
Apja, III. Vaszilij nagyherceg (a képen) már két évtizede házas volt, de még nem sikerült utódot, főként fiú utódot nemzenie. A nagyherceg már 47 éves volt és egyre jobban nyugtalanította az örökös hiánya, akárcsak a bojárokat. A nagyhercegi pár mindent megtett, a feleség még távoli helyekre is elzarándokolt és mindenféle mágiát, varázslatot is megpróbált, de hiába.
1457. március 16-án veszített el Magyarország egy fiatal államférfit, akinek apja és öccse is a kor legnagyobb alakjai közé tartozott. Hunyadi Lászlót (a képen) a 17 éves Habsburg-uralkodó, V. László végeztette ki bosszúból, mert előző év novemberében megölte vagy megölette nagybátyját, Cillei Ulrikot.
V. László apja, aki az első Habsburg-uralkodó volt a magyar trónon, még 1439-ben elhunyt vérhasban, s tőle utószülött fia örökölte a koronát.
A Valois-ház alapítója a kor egyik legjelentősebb politikusa és hadvezére, Charles de Valois volt, aki édesanyja révén Magyarországi Jolánta unokája, s ezzel II. András dédunokája volt. (a képen Charles de Valois)
1270. március 12-én született, Aragóniai Izabella és III. Fülöp francia király gyermekeként. Már 14 évesen lovaggá ütötték, sőt a pápai legátus Aragónia uralkodójává nyilvánította, nagybátyja, III. Péter ellenében. Egy évvel később meg is koronázták - egy bíborosi kalappal, így lett Kalapos király. Ő maga is érezte a helyzet nevetségességét, mivel csak névleges királysága volt, sőt tíz évvel később le is kellett mondania.
A névleges uralkodói címek közül 1301-ben megszerezte a konstantinápolyi latin császári címet is egy házasság révén. S ha már a házasság szóba került.