A Valois-ház alapítója a kor egyik legjelentősebb politikusa és hadvezére, Charles de Valois volt, aki édesanyja révén Magyarországi Jolánta unokája, s ezzel II. András dédunokája volt. (a képen Charles de Valois)

1270. március 12-én született, Aragóniai Izabella és III. Fülöp francia király gyermekeként. Már 14 évesen lovaggá ütötték, sőt a pápai legátus Aragónia uralkodójává nyilvánította, nagybátyja, III. Péter ellenében. Egy évvel később meg is koronázták - egy bíborosi kalappal, így lett Kalapos király. Ő maga is érezte a helyzet nevetségességét, mivel csak névleges királysága volt, sőt tíz évvel később le is kellett mondania.

A névleges uralkodói címek közül 1301-ben megszerezte a konstantinápolyi latin császári címet is egy házasság révén. S ha már a házasság szóba került.

Összesen háromszor nősült, s a három házasságából összesen 14 gyermeke született, akik közül legidősebb fia, Fülöp, VI. Fülöp néven francia király lett, mint az első Valois-uralkodó.

Nem csak édesanyja révén volt azonban kapcsolata az Árpád-házzal, hiszen első felesége (Fülöp anyja) Magyarországi Mária lánya volt, így V. István magyar király unokája. Ráadásul így sógora lett Martell Károlynak, aki Károly Róbert apja volt.

Hadvezérként harcolt Flandriában, Aquitániában és Itáliában is a Pápai Állam védelmében. Ez utóbbi tett főleg azért érdekes, mert azt a VIII. Bonifácot védte, akivel bátyjának, Szép Fülöpnek számos komoly vitája volt. Bátyjával egyébként is sok komoly vitája volt és keményen küzdött a templomos lovagrend felszámolása ellen és Jacques de Molay máglyán való elégetése ellen is.

Ebben talán lehet köze annak is, hogy 1308-ban német-római császár akart lenni, de Szép Fülöp támogatása kevésnek bizonyult, sőt talán még hátrány is volt, mert sokan nem akarták, hogy a francia királyság még erősebb legyen. (a képen Szép Fülöp - aki "nem ember és nem is vadállat volt")

Tagja volt a Nesle-torony botránya ügyében felállított bíróságnak, majd miután Szép Fülöp meghalt, szeretett volna nagyobb befolyást a királyság életére. Fülöp után X. Lajos került a trónra, akit tudott irányítani, aki azonban hamarosan elhunyt egy szerencsétlen 'balesetben' (pontosabban a játéktól kimelegedve hideg vizet ivott, meghűlt és belehalt a tüdőgyulladásba). (a képen a Neslé-botrányban érintett három hercegnő)

A felesége, Magyarországi Klemencia azonban éppen állapotos volt, s hamarosan megszületett I. János francia király, aki mellett régens akart lenni, mint a legidősebb családtag. Ez azonban nem sikerült, mert Fülöp, X. Lajos öccse lett a régens, de ez már kevéssé volt fontos, hiszen a csecsemő ötnapos korában elhunyt, így Fülöp régens helyett király lett.

Ekkor már nem volt akkora befolyása, viszont a hűségét bőségesen jutalmazták, így elégedett volt. V. Fülöp halála után öccse, Károly került a trónra, őt viszont Charles de Valois követhette volna, mint francia uralkodó, de ez sem sikerült, hiszen 1325. december 16-án elhunyt, míg a király bő két évvel később, így Charles de Valois fia került oda VI. Fülöp néven.

Így aztán halála után azt mondták róla, hogy „Egy király fia, egy király testvére, három király nagybátyja, egy király veje, egy császár veje, egy király apja, aki sohasem volt király". Ez persze nem teljesen igaz, hiszen 'névleges' király volt Aragóniában és emellett 'címzetes' latin császár.

djp