Ahogyan Gizella királyné lett ...
István király II. Szilveszter pápától kapott apostoli áldást és koronát (amely nem azonos a Szent Koronával). Persze a pápa akkortájt az Istvánnal és Gizellával közel egyidős III. Ottó német-római császár engedélye nélkül nem adhatott volna ilyen támogatást. Az akkori világ csodájának tartott Ottó azonban Gizella harmad-unokatestvére volt, így támogatta István királlyá emelését. (a képen István fogadja a pápa követeit)
A házasságban két (vagy három esetleg négy?) fiú született, akik közül Ottó kiskorában elhunyt (ő valószínűleg a császár után kapta a nevét), Imre viszont felnőtt, s a királyi pár (többek között) Szent Gellért püspökre bízta a nevelését. Imre azonban 1031. szeptember 2-án máig tisztázatlan körülmények között egy vadászbalesetben elhunyt. (a képen Imre herceg születése)
Ebben az ügyben azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy Gizella testvérbátyja, aki II. Henrik néven német-római császár lett, 1024-ben elhunyt, s a helyére került II. Konrád potenciális ellenfelet láthatott Imre hercegben, aki vérrokona volt II. Henriknek, így jogosan léphetett volna fel a császári koronáért, ráadásul le is győzte Konrádot egy csatában. Történt 1030-ban, hogy Konrád mondvacsinált okkal megtámadta a magyarokat, de a magyar sereg visszaverte a támadásokat, sőt Bécsnél be is kerítette és megadásra késztette a császárt.
A sereg vezére feltehetően Imre herceg volt. (a képen Imre hercegapja és tanítói között)
Amikor aztán a hadi út nem működött, hirtelen előtűnt egy vadkan ... aki egyes értelmezések szerint egy Vadkan nevű személy volt - így talán másképpen tűnik a herceg halála.
Persze az is igaz, hogy Konrád a lengyeleket, cseheket és a burgundiaikat is megtámadta, mindenesetre a herceg halála elgondolkodtató.
Imrének három lánytestvére is lehetett, akik közül Ágota hercegnő lett ismertebb. A források alapján ő lett Vasbordájú Edmund angol király egyik fiának, Edvárdnak lett a felesége. Edvárdnak és ikertestvérének még csecsemőkorban menekülnie kellett Angliából, s kissé kalandos úton érkeztek Magyarországra. Ott Gizella pártfogoltjaiként nevelkedtek, de a másik kisfiú, Edmund korán elhunyt. Később Hitvalló Edvárd kérésére Edvárd és Ágota visszatértek Angliába, hogy aztán az angol és skót királyok ősei legyenek. (a képen Ágota hercegnő)
Imre halálával azonban az egyenes férfiági örökösödés útja már nem működhetett.
István félt, hogy az ország letér a kereszténység útjáról, ezért egyik lázadó unokatestvérét, Vazult megvakíttatta, s ehhez sokak szerint Gizella adta az ötletet. Persze a krónikák szerint Vazul merényletet kísérelt meg a király ellen, de nem járt sikerrel, s ezért kapta a büntetést.
A király azonban 1038-ban meghalt, s az özvegy királyné helyzete nem volt igazán megnyugtató ...
Imre halála után István egyre inkább a fiával együtt nevelkedő unokaöccsét szerette volna a trónon látni. (a képen Orseoló Péter az édesapjával)
István után valóban Orseoló Péter került a trónra, akinek édesanyja István testvére volt, majd Aba Sámuel, akinek édesanyja (esetleg felesége?) szintén István testvére volt. Pár évvel később Péter újra trónra került egy rövid időre, amíg Vazul fiai haza nem tértek, s el nem űzték.
Gizella nem kedvelte Pétert, de meghajolt férje akarata előtt, s megígérte, hogy a király halála után végakarata szellemében rendelkezik. Péter viszont azt ígérte meg, hogy tiszteletben tartja a királyné jogait és birtokait.
Péter azonban csak rövid ideig tartotta be az ígéreteit. A kezdeti lelkesedés után türelmetlenné vált, s egyeduralomra tört. Gyakran szembekerült a királynéval, mellőzte a királyi tanácsot és többször vitázott Aba Sámuel nádorral is. Gizellát házi őrizetbe helyezte, s a külföldieket helyezte előtérbe.
Hamarosan elűzték, s Regensburgba menekült, ahol III. Henrik segítségével visszatért, s legyőzték Aba Sámuelt, de hamarosan merényleteket szerveztek ellen, majd újabb lázadás tört ki, így megfosztották a tróntól. Megvakíttatták, aztán hamarosan meghalt, bár egyes hírek szerint feleségül vette a cseh fejedelem özvegyét, s még másfél évtizedet élt.
Mind Péter, mind Aba Sámuel méltatlanul bántak a királynéval, aki férje halála után pár évvel, 1044-ben sokak társaságában visszatért (tulajdonképpen elmenekült) Bajorországba, ahol előbb a Kochel am See kolostor, majd a passaui Niederburg-apácakolostor tagja lett.
Ott később rendfőnökasszony lett, s ott is halt meg 1065. május 7-én. Gizellát a kolostorban temették el és sírja népszerű zarándokhellyé vált, ma is búcsújáró hely. A 18. században szentté szerették volna avatni, de a folyamat megrekedt, így boldogként tisztelték, de hivatalosan csak 1911-ben avatta boldoggá X. Piusz pápa.
Gizella okos és céltudatos nő volt, aki fontos szerepet játszott a kereszténység és nyugati kultúra elterjesztésében Magyarországon, persze a klérust és a templomokat mindig bőségesen adományozta.
A királyné nagyon ügyesen és szívesen kézimunkázott s az ő kezének munkáját is őrzi a miseruha, amelyet a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozott, s amely később a magyar királyok koronázópalástja lett. Ezen látható az egyetlen hiteles (korhű) ábrázolás Istvánról, Imréről és Gizelláról. Mindemellett minden templomnak legalább egy rend miseruhát varrtak és hímeztek, s ez legalább 1500-2000 ruhát jelentett, de a nagyobb templomok ettől többet is kaptak.
A királyné társalapítója volt az óbudai és veszprémvölgyi monostoroknak, s férjétől megkoronázásnak emlékére Veszprémet és a legjelentősebb püspökséget kapta meg. Veszprémben székesegyházat építtetett, Somlyóvásárhelyen apácazárdát hozott létre, s az esztergomi zárda alapításában is fontos szerepe volt.
Gizella példás feleség és gondos, szerető anya volt. Türelmesen viselte a csapásokat amelyek már István életében is érték, s férje halála után sokasodtak.
A vallás töltötte ki az életét - húga apáca, öccse püspök lett, bátyját szentté avatták, ahogyan férjét és egyik fiát is, de Ágota nevű lányának egyik leánya is szent lett, Skóciai Szent Margit néven, akinek legkisebb fia, Dávid is szent lett. Nevelőjét, Wolfgangot szintén szentté avatták, ahogyan Adalbertet is, aki férjhez adta.
Halála dátumának ugyan 1065. május 7-ét tartjuk, de korántsem biztos, hogy ez a valódi időpont, mert vannak források, amelyek szerint 1095-ben hunyt el, amikor már bőven elmúlt volna 100 éves.
Ennek ellentmondani látszik, hogy ha élt volna 1083-ban, bizonyosan Magyarországra jött volna férje és fia szentté avatására.
