1386. június 24-én látta meg a napvilágot Dél-Itáliában Kapisztrán János, akinek élete összefonódott Magyarország sorsával.
Az élete
Bár Capestranóban született, családja szorosan kötődött a magyar királyi udvarhoz: apja, egy német vagy francia eredetű lovag, Nagy Lajos magyar király hadjáratai idején költözött Dél-Itáliába. János így már gyermekkorától hallhatott Magyarországról, a magyar királyok és a nápolyi trón sorsának összefonódásáról.
Fiatalon jogot tanult Perugiában, majd a nápolyi király (a magyar trónkövetelőként fellépő Nápolyi László) szolgálatába lépett, sőt, Perugia város kormányzójaként is dolgozott. A világi pályáról azonban – egy, a börtönben átélt különös látomás hatására – hátat fordított a világnak, és a ferences rend szigorúbb, obszerváns ágához csatlakozott. Tanulmányait Sienai Szent Bernardin mellett folytatta, akinek szellemisége egész életét meghatározta.
Kapisztrán hamar híres vándorprédikátorrá vált. Amikor Itálián kívül hirdette az igét, gyakran 8–12 testvér kísérte, akik a prédikációit az adott ország nyelvére fordították. Így amikor Magyarországra érkezett, a latinon túl gyorsan elsajátította a magyar szavakat is, gyakran idézve bibliai sorokat magyarul, hogy közelebb hozza az üzenetét a néphez.
Különleges magyar kapcsolódások
Az életének utolsó szakasza szinte teljes egészében Magyarországhoz kötődik. 1455-ben III. Callixtus pápa különleges felhatalmazással küldte hazánkba, hogy egyesítse a keresztény seregeket az oszmán veszedelem ellen. Kapisztrán nemcsak papként, hanem politikai tanácsadóként is tevékenykedett: számos alkalommal vett részt magyar főurak tanácskozásain, és az egyházi zsinatokon is szót kapott.
A krónikák szerint különösen jó kapcsolatot ápolt Hunyadi Jánossal, és a két férfi közt bensőséges, kölcsönös tiszteleten alapuló barátság alakult ki. Egyes források szerint Hunyadi felesége, Szilágyi Erzsébet is lelkes hallgatója volt Kapisztrán prédikációinak, és fia, Mátyás király gyermekkorában is hallhatta őt beszélni.
Kapisztrán legnagyobb magyarországi sikere a nándorfehérvári ostromhoz köthető. Kevesen tudják, de a toborzott keresztes had nagy részét nem nemesi hadak, hanem parasztok, céhlegények, kézművesek és szegény polgárok adták, akik Kapisztrán tüzes szónoklatainak hatására indultak harcba. Több helyi legenda is megőrizte, hogy a szerzetes a táborban járva maga is részt vett a sebesültek ápolásában, és bátorító szavaival még a legfáradtabb harcosokat is harcra lelkesítette.
Az ostrom után, amikor a pestis kitört a táborban, Kapisztrán – Hunyadihoz hasonlóan – a betegek között maradt, segítette és vigasztalta őket. Halála után testét a mai Szerbia területén, Újlakon temették el, sírját évszázadokon át zarándokok keresték fel.
Magyar emlékezet
Bár Kapisztrán maradványai elvesztek a török háborúk viharában, emlékét ma is számos magyar hely név, szobor és templom őrzi: Budapesten, Győrben, Szegeden és Kőszegen is találhatóak róla elnevezett terek, iskolák, sőt, egyes források szerint a nándorfehérvári diadal után Magyarországon elsőként hirdették ki a déli harangszót – ami ma is a nándorfehérvári győzelem emlékét idézi szerte Európában. A magyar honvédségnek hivatalosan is védőszentje volt 1945-ig.
Kapcsolódó posztok
Az utolsó magyar ellenkirály – Nápolyi László
A nándorfehérvári diadal utolsó napja
Hunyadi János rigómezei veresége
A törökverő Hunyadi János halála
