A Csallóközben született Hadik von Futak osztrák tábornagy 1790. március 12-én hunyt el Bécsben, három héttel II. József császár halála után, aki a betegsége miatt kénytelen volt őt az osztrák hadsereg éléről leváltani a török elleni háborúban.

Giulio Mazzarino 1602. július 14-én született Abruzzo városában, Pescinában, Pietro Mazzarino és Ortensia Bufalini fiaként. Apja Filippo Colonna, Paliano hercege és Tagliacozzo hercege szolgálatában állt, akik a fiút pártfogásukba vették. (a képen már mint bíboros)

Podjebrád Katalin vagyis Kunigunda cseh királyi hercegnő, 1449. november 11-én született ikertestvérével, Szidóniával együtt Prágában, Podjebrád György későbbi cseh király leányaként. Édesanyja, Sternbergi Kunigunda néhány nappal a lányok születése után gyermekágyi lázban elhunyt.

Szaladin, az egykori száműzött, 1179-ben Egyiptom és Szíria szultánja lett.

Nem sokkal azután, hogy szultánnak kiáltotta ki magát, hírt kapott, hogy a keresztesek meg akarják szállni Szíriát, s Leprás Balduin jeruzsálemi király úgy döntött, hogy a területeit megnöveli. Balduin pár évvel korábban már súlyos vereséget mért Szaladin seregére Montgisardnál, így a szultán óvatos volt.

Szaladin elküldte egyik tábornokát, hogy ellenőrizze a határait, s mivel a magas hegyeken figyelmeztető fényeket használt, a keresztény invázió híre gyorsan haladt előre.

Normandiai Emma az ezredforduló Angliájának az egyik legfontosabb alakja volt, aki két király feleségeként két király édesanyja lett, sőt két másiknak a mostohaanyja volt.

Emma 990 körül születhetett I. Richárd normandiai herceg és második felesége Gunnora leányaként, még házasságon kívül, de aztán az esküvő után őt is törvényesítették.

Yusuf ibn Ayyub ibn Shadhi vagyis Szaladin (Salah ad-Din vagyis 'A hit igazsága'), az Ajjubid-dinasztia megalapítója, azon kevés muszlim uralkodók egyike, aki kivívta az európai ellenfelei tiszteletét is, pedig jóformán a semmiből indult, s lett a Közel-Kelet történetének egyik leglegendásabb alakja.

Tizenkét évesen került a lengyel trónra Nagy Lajos legkisebb lányaként, Mária magyar királynő húgaként, az Anjou-család tagjaként, mint a francia Capeting-dinasztia mellékágának egy uralkodója.

Fiatalon, alig huszonhatévesen hunyt el első kislánya születése után néhány héttel, de így is a legnagyobb lengyel uralkodók között tartják számon.

A francia vallásháborúk egyik előzménye volt az 1562. március 1-én történt Wassyi mészárlás.

Az 1562. január 15-én kiadott saint-germaini ediktum engedélyezte a hugenották számára a nyilvános vallásgyakorlást, de csak a városokon kívül vagy zárt esemény keretében a városokon belül.

Nagy Lajos magyar és lengyel király lánya, aki Habsburg Vilmos jegyese volt, némi kavarodás után a magyar helyett a lengyel trónra került, de ez a jegyessége felmondásával is járt.

Persze erről nem igazán kérdezték meg Hedviget, aki már négyéves korától Habsburg Vilmos jegyese és kijelölt férje volt, a sponsalia de futuro törvénye értelmében. Ez a házasság azonban még "nem végeztett be", vagyis nem hálták el, így a lengyel nemességet kevéssé érdekelte.

Hedviget így 1384. október 16-én Krakkóban lengyel uralkodóvá koronázták. (a fenti képen)

Anna Ivanovna 1693-ban született V. Iván cártól, aki eléggé mozgalmas szerelmi életet élt. Alig tizenhét éves volt, amikor a család elhatározta, hogy férjhez adja Frigyes Vilmoshoz, Kurland hercegéhez. A fiatal lány rendkívül izgatott volt, s nemsokára azt írta a hercegnek, hogy „semmi sem tud jobban elragadtatni, mint hallani az irántam érzett szeretetét”.