Bár születésekor (1046. június 27.) talán senki nem gondolta, de éppen harmincéves volt, amikor Géza nevű bátyja hirtelen megbetegedett és hamarosan elhunyt, így ő léphetett (az akkor még nem Szent) István örökébe, Vazul unokájaként. (a képen Szent László)

Bár Gézának volt két kiskorú fia (Kálmán és Álmos), a magyarok jelentős részének egyáltalán nem esett nehezére az igazán daliás termetű, s valóban kiváló hadvezéri képességekkel megáldott Lászlót támogatni.

Toszkániai Matilda a 11. század egyik leghíresebb nőalakja volt, aki egy nagyhatalmú olasz családból származott, s az apa (III. Bonifác, korának leghatalmasabb észak-olasz hercege) legalább 13 birtokot tudhatott magáénak, míg édesanyja öt saját birtokkal rendelkezett. A házasságkötés 1038 körül történt, s Matilda 1046 körül született Mantovában. Több testvére is volt, de Matildán kívül csak egy bátyja érte meg a felnőttkort.

Aragóniai Katalin kívánsága 1553. július 17-én teljesült, hiszen hat megszületett gyermeke közül az egyetlen felnőttkorát megélt lánya, Mária, az angol trónra lépett öccsét, VI. Edvárdot követve, miután a kilenc napi uralkodó Lady Jane Gray a Towerbe került. (a képen Lady Jane Gray)

Éppen egy év telt el, amikor 1554. július 25-én a winchesteri katedrálisban egy házasságkötés történt, amelynek résztvevői I. Mária angol királynő és Fülöp herceg, V. Károly német-római császár fia voltak.

II. Fülöp spanyol királynak (pontosabban 1556-ig még asztúriai hercegnek) összesen négy felesége volt, s első feleségétől, Mária Manuéla portugál infánsnőtől, aki egyébként (kétszeresen is) az első unokatestvére volt (ahogyan a Habsburgok esetében megszokhattuk) összesen egyetlen gyermeke született Habsburg Károly, vagyis Don Carlos néven. (a képen Don Carlos)

A kisfiú születése azonban az édesanyja életébe került, aki négy nappal Károly születése után, 1545. július 12-én belehalt a szülés szövődményeibe.

I. Ferdinánd nápolyi király (a képen) Aragóniai V. Alfonz törvénytelen fia volt, aki 1458-ban, majdnem 36 évesen örökölte a nápolyi trónt az apja halála után.

Ferdinánd tehetséges uralkodó volt, aki békét és jólétet akart a birodalmában, amelyet széles körű diplomáciai kapcsolatok és stratégiai házasságok segítségével össze is hozott. Barátságok és szövetségek alakultak ki, amelyekben olyan befolyásos lett, hogy az "Olaszország bírája" melléknevet kapta. Mindezek mellett a művészetek nagylelkű támogatója volt, s az olasz reneszánsz fontos alakja lett.

Bajazid már fiatalon részt vett apja hadjárataiban, így a rigómezei csatában is ott küzdött mellette. A törökök legyőzték ugyan a keresztényeket, de Bajazid apja, Murád szultán elesett. (a képen Murád szultán)

Bajazid szerette volna elfoglalni a helyét, így (mivel akkortájt még nem voltak kialakulva a trónöröklési szabályok) a velük együtt küzdő öccsét meggyilkoltatta, valószínűleg megfojttatta.

Amikor Dózsa György fogságba esett és Szapolyai János elé vezették, a vezér bátran és nyugodtan nézett szembe a vajdával, s csak öccse, Gergely részére kért kegyelmet.

Szapolyai kitérően felelt a kérésre és csak annyit mondott, hogy mindenkit érdemei szerint büntetnek, de valamennyi fogságba esettet bebörtönözte, bár sokak szerint Gergely és György tisztességesebb fogságba került, mint a többiek.

VIII. Henrik egyetlen törvényes fia, VI. Edvárd 1553. július 6-án hunyt el, hosszú betegség után, s mikor érezte, hogy már kevés van hátra az életéből a végrendeletét módosította. (a képen VI. Edvárd tanácsadóival)

Az apja Máriát és Erzsébetet is a trónörökölési rendbe illesztette (vélhetően utolsó felesége Catherine Parr tanácsára), de Edvárd ezen változtatott, két nővérét kivette a listából, s Lady Jane Greyt helyezte az első helyre, az unokatestvérét, a pletykák szerint John Dudley javaslatára, aki egyébként Jane apósa volt.

Nagy Katalin a legjelentősebb uralkodónak számít Oroszországban, talán csak Nagy Péter és Rettegett Iván veheti fel vele a versenyt ismertségben.

Sokáig azonban úgy tűnt, hogy a saját férje fogja megakadályozni abban, hogy trónra léphessen.

A francia forradalom és a Bastille szinte elválaszthatatlan egymástól, hiszen tulajdonképpen itt kezdődött a forradalom. (a képen a Bastille bevétele)

A Bastille fénykorában valóban hírhedt hely volt, ahová olykor olyan foglyokat is bezártak tárgyalás nélkül, akik egyszerűen nem voltak szimpatikusak az uralkodónak.