Nagy Katalin a legjelentősebb uralkodónak számít Oroszországban, talán csak Nagy Péter és Rettegett Iván veheti fel vele a versenyt ismertségben.

Sokáig azonban úgy tűnt, hogy a saját férje fogja megakadályozni abban, hogy trónra léphessen.

Katalin egy német nemesi családból származott, akit apja oroszországi kapcsolatai miatt választottak Péter cárevics feleségének. Mindenki azt várta, hogy ez nagyon fog tetszeni az ifjú feleségnek, de nem így történt. Péter gyengeelméjű és kegyetlen volt egyszerre, akit Katalin idiótának és semmirekellőnek tartott.

Péter soha nem vágyott arra, hogy cár legyen. Amikor tizennégy éves lett, nagynénje az orosz cárnő magához vette, hogy örökösévé tegye.

Eredetileg ő is egy német főnemesi családból származott Károly Frigyes holstein-gottorpi herceg és Anna Petrovna orosz nagyhercegnő gyermekeként. Eleinte a svéd trón várományosa lett volna, aztán jelölte utódjának a gyermektelen Erzsébet. A következő évtizedek orosz-svéd háborúinak ismeretében kissé pikáns lett volna egyszerre orosz cárnak és svéd királynak is lennie.

Péter azonban gyűlölte az országot, ahogy az ország is őt.

17 évesen feleségül vette a számára kijelölt hercegnőt, a későbbi Nagy Katalint, aki szemben vele, rendkívül intelligens volt.

A trónörökös egyedül a háborús ügyekkel foglalkozott, pontosabban a játékkatonákkal foglalatoskodott. Aztán a nászéjszakán a feleségét is katonai felszerelésbe öltöztette és masíroztatta, míg ő a játékkatonáival játszott.

Egy ízben Katalin volt a tanúja egy eléggé bizarr jelenetnek a cárevics szobájában. "Egy nap, amikor bementek Őfelsége lakosztályába, egy hatalmas patkányt láttam felakasztva, körülötte egy kivégzés minden szükséges eszközével. Megkérdeztem, hogy mit jelent mindez. Erre elmondta nekem, hogy a patkány egy nagy bűnt követett el, ami a haditörvények szerint halálbüntetést von maga után." - írta az emlékirataiban.

A patkány bűne az volt, hogy megharapdálta egy játékkatona fejét, erre Péter hadbíróság elé állította és felakasztatta egy erre a célra építtetett akasztófára. A patkány három napig szenvedett, aztán éhen halt.

Persze a többi éjszaka sem volt eseménytelen, a herceg sokszor megvárta míg a felesége levetkőzik, aztán elment a többi férfival inni. Később hullarészegen esett az ágyba, s ezt Katalin hamarosan megunta. Fél évvel Péter trónra lépése után aztán eltávolította a férjét a trónról, hogy a fia helyett uralkodjék. Persze sokan megkérdőjelezik azt is, hogy a kisfiú valóban Péteré volt-e.

Már az sem volt megszokott, hogy nyolc évnek kellett eltelnie a gyermek születéséig, s Katalin egyes hírek szerint többször kijelentette, hogy a házasság soha nem került befejezésre. Ez pedig azt jelentené, hogy Pál, valóban törvénytelen gyermek volt.

III. Péter, nagynénje, Erzsébet cárnő halála után lépett az orosz trónra 1762. január 5-én, s rögtön próbálta hatalmát megszilárdítani. Megszüntette a nemesség kötelező állami szolgálatát, megszüntette a Titkos Kancelláriát és feloszlatta a Cári Udvari Konferenciát.

Példaképét, Nagy Frigyest akarta utánozni, s békét majd szövetséget is kötött Poroszországgal, amely miatt a korábban elfoglalt területek visszakerültek a poroszokhoz.

Mindez sok katonának nem tetszett, akik komoly véráldozatok árán szerezték meg a visszaadott területeket. 

Ennek is köszönhető, hogy Katalin és támogatói palotaforradalmat robbantottak ki 1762. július 9-én és a cárt háziőrizetbe vették a ropsai birtokán. Magával vihette a kedvenc hegedűjét, hűséges inasát és kedvenc kutyáját is. Néhány nappal később (1762. július 17-én) azonban, Alekszej Orlov, Katalin szeretőjének testvére meggyilkolta.

A hivatalos jelentés szerint aranyérgörcsben halt meg, de ezt természetesen sok helyen kétkedéssel fogadták. Maga Katalin sem örült a hírnek, hiszen tudta, hogy őt fogják gyanúsítani. Ahhoz képest viszonylag jól megúszta, bár több ál-Péter is megjelent a színen, akikkel foglalkoznia kellett.

djp