Az eredeti római naptárban (amelyet Romulus alkotott - ki más :) ) tíz váltakozó hosszúságú hónap volt (martius, aprilis, majus, junius, quintilis, sextilis, septemer, october, november, december), amelyek összesen 305 napot tettek ki, s ehhez csapott még 56 napot hozzá.

Nagy Alfréd, Wessex királya elfoglalta Londont és uralma alatt egyesítette a kisebb államok többségét, de Margit születése előtt körülbelül 30 évvel, Angliába ismételten betörtek a dánok, s megfosztották trónjuktól Nagy Alfréd utódait, majd hosszan tartó háborúskodás és vérontás után az angolok elismerték uralkodójuknak a dán királyt, a keresztséget felvett Nagy Knutot. Alfréd király leszármazottai közül két ikertestvér, Edmund és Edward a XI. század elején előbb Norvégiába, onnan pedig tíz évvel később - amikor Knut leigázta Norvégiát is - Kelet Európába menekült. Edmund fiatalon meghalt Magyarországon, ikertestvéréről, Edwardról pedig a rendelkezésre álló első biztos adat az, hogy Magyarországon élt és ott feleségül vette Szent István királyunk (húgát vagy) leányát, Ágotát.

 Ebből a házasságból három gyermek született: Margit, Krisztina és Edgar. Margit 1047 június 10-én született Réka (Reska) várában, a Baranya megyei Mecseknádasd mellett.

A cukrászdaháború 1838. április 16. és 1839. március 9. között zajlott le Mexikó és Franciaország között.

A háború közvetlen kiváltó oka hivatalosan egy mexikói francia cukrász kirablása volt, de valójában Lajos Fülöp a két ország közötti pénzügyi viták miatt indította el a háborút. A spanyol nyelvterületen cukrászdaháborúnak (Guerra de los pasteles), de Mexikóban Primera Intervención Francesa en México néven nevezik, vagyis első francia intervenció Mexikóban.

Ekkortájt Antonio López de Santa Anna Pérez de Lebrón volt Mexikó egyik legfontosabb személyisége, aki Texas elvesztése miatt kissé háttérbe szorult, de aki a cukrászdaháború egyik fontos résztvevője lett.