Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Jagello Ulászló - akinek felesége magyar királylány volt, fia magyar király lett

2021. június 01. - DJP

jagello.jpgNagy Lajos magyar és lengyel király legkisebb leányának, Hedvignek a férje, Ulászló, aki feleségével együtt uralkodott Litvániában és Lengyelországban 1352 és 1362 között születhetett Jagello néven Litvániában, vélhetően Vilniusban.

Pogánynak született, s 1377-ben örökölte meg a Litván Nagyfejedelemség trónját, amelyen nagybátyjával osztozott. Mindez nem volt akármi, hiszen a nagyfejedelemnek összesen tizenhárom fia született, s Jagello ugyan a fiatalabbak közé tartozott, de apja őt ítélte a legrátermettebbnek.

Az első időkben folyamatosan harcolt a Teuton Lovagrenddel, amely 1242-ben költözött a Balti-tenger partjára Erdélyből.

Kęstutis, a nagybácsi, 1381-ben megdöntötte a hatalmát, de Jagello visszavágott, s végül börtönbe záratta, ahol 1382-ben elhunyt, vélhetően meggyilkolták.

Ekkortájt Litvánia volt egész Európában az egyetlen pogány ország, így Hedvig, tanácsadói hatására 1386-ben feleségül ment hozzá, s hozzálátott a kereszténység terjesztéséhez.

Persze ez nem ment egyszerűen, mert Hedvignek volt egy korábbi vőlegénye, az osztrák Vilmos herceg, míg Jagellónak anyja inkább a moszkvai fejedelem lányát szánta volna. Hedvignek a váláshoz szüksége volt IX. Bonifác pápa engedélyére, amelyet végül meg is kapott.

jadwiga.pngVégül 1385. augusztus 14-én Kréva várában aláírták a házassági szerződést, amely alapján 1386. február 15-én megtörtént a házasságkötés is Krakkóban. Éppen akkortájt, amikor Hedvig nővérének, Mária magyar királynőnek és II. Károly magyar királynak éppen kissé bonyolult trónharca volt Magyarországon. A házasságkötés során Jagello felvette az Ulászló nevet, amely utalt Hedvig dédapjára I. Ulászlóra és Szent László magyar lovagkirályra is. Nagy Lajos özvegye formálisan fiává fogadta a férjet, így Hedvig esetleges halála esetén is megmaradt a koronája.

Ulászló mindenben segítette felesége törekvéseit, s komoly kiváltságokat biztosított a megkeresztelkedett litván nemességnek. Hedvig, a házasságkötéskor még csak tizenkét éves volt, de gondolkodásában már teljesen nagykorúnak tűnt. Ennek révén uralkodásuk alatt a lengyel-litván unió lett a világ legnagyobb területű keresztény állama.

Elsősorban Ulászló uralkodott, de Hedvig is tevékenyen részt vett az eseményekben, hiszen 1387-ben személyesen vezette a seregeket Halics visszafoglalásakor, vagy 1390-ben személyesen tárgyalt a Teuton Lovagrenddel. Mindezek mellett, ő elsősorban vallási és jótékonykodási tevékenységekkel foglalkozott, míg férje az országaikat kormányozta. Tevékenységét jelzi, hogy az egyik legnagyobb lengyel uralkodónak tartják, s szentté is avatták, Szent Kinga méltó utóda volt.

Ulászló Krakkóba költözött és öccsére bízta Litvánia kormányzását, aki ellen azonban felkelés tört ki 1389-ben, amelyet néhány évnyi háborúskodás után szerződéses úton tört meg.

Eközben 1395-ben egy lovasbalesetben elhunyt Mária magyar királynő, aki után Hedvig örökölte volna a magyar trónt. Ulászló és Hedvig azonban a saját háborúival volt elfoglalva, így Mária (második) férje, Zsigmond uralkodhatott tovább Magyarországon.

1398-ra egy békésebb időszak következett, s úgy tűnt végre nyugodtabban élhetnek, ráadásul a királynő egy évtized után végre állapotos lett, s a születendő gyermek keresztapja maga a pápa volt.

1399. június 22-én Hedvig egy kislánynak, Erzsébet Bonifáciának adott életet (Erzsébet az édesanyja, Bonifácia a keresztszülő IX. Bonifác pápa miatt). Egy hónapon belül elhunyt azonban a kislány és édesanyja is, így Nagy Lajos király utolsó gyermeke is elhunyt, s unokái sem maradtak.

Ulászló egyedüli ura lett Lengyelországnak és Litvániának, de mivel nem volt örökös, újabb feszültségek kerültek a napvilágra. Engedve elhunyt felesége kérésének, 1402-ben feleségül vette Cillei Annát, aki III. (Nagy) Kázmér unokája volt. Az élet furcsasága, hogy a három évvel később a lengyel királyné Anna unokatestvére, Cillei Borbála magyar királyné lett, Luxemburgi Zsigmond második feleségeként.

Ulászló második házasságából egy kislány született, aki első felesége után a Hedvig nevet kapta, de aki még apja életében, 1431-ben elhunyt - a hírek szerint megmérgezték.

Közben Anna is elhunyt 1416-ban, így Ulászló új feleség után nézett, 1417-ben is megházasodott, majd harmadik felesége halála után 1420-ban is.

A negyedik feleségének összesen három gyermeke született, három fiú, s bár a középső csecsemőkorban elhunyt, a másik kettő túlélte apját.

A kis Ulászló lengyel és magyar király lett, míg másik fia, Kázmér lengyel király és litván nagyfejedelem.

ulaszlo.jpgUlászló szinte folyamatosan hadakozott mind a felkelő litvánokkal, mind a Teuton Lovagrenddel. Ez utóbbinak volt következménye a középkor egyik legvéresebb csatája, a grünwaldi csata, ahol a lengyel-litván erők döntő győzelmet arattak a lovagrend ellen.

Persze a harcok nem szűntek meg teljesen, s a következő években is voltak összecsapások a lovagrenddel, s közben kitört a huszita háború is, de más konfliktusok is voltak.

A folyamatos háborúskodás közben hunyt el Ulászló 1434. június 1-én, a mai Ukrajna területén Horodokban. Ekkortájt 74 vagy 84 éves volt.

Végakarata alapján Lengyelországot az akkor tízéves Ulászlóra, míg Litvániát az akkor hétéves Kázmérra hagyta.
A gyerekekre komoly háborúskodás várt, de közben előbb Luxemburgi Zsigmond magyar király, majd egyetlen lányának férje, Habsburg Albert is elhunyt.

Albert felesége férje halálakor állapotos volt, de fia még nem született meg - s a magyar nemesség 1440. január 1-én Ulászlót választotta magyar királlyá, így a februárban született László (egyelőre) lemaradt a magyar trónról. A magyar nemesek megpróbálkoztak azzal, hogy Albert özvegye menjen feleségül Ulászlóhoz, így alátámasztva a választásukat, de az özvegy elutasította a frigyet.

Így Ulászló magyar király is lett - egy időre ... de az már egy másik történet.

 

Források

djp

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr316578616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.06.03. 08:30:12

A német lovagrend konkrétan kihajításra került.
De még II. Endre uralkodása alatt.

A lábuk nem érte a földet.

Fredddy 2021.06.03. 13:11:39

A pogány litvánok ellen a XIV. században keresztes hadjáratok is indultak, még Nagy Lajos is részt vett benne. De Litvánia nem a mai Litvánia volt, hanem sokkal nagyobb, a mai Ukrajna és Fehéroroszország nagy része is hozzá tartozott.

Kötelező olvasmány a témában: Henryk Sienkiewicz: Kereszteslovagok

gigabursch 2021.06.03. 16:08:49

@Fredddy:
S meg sem említed Gulácsy Irén: Nagy Lajos és a Jezabel c könyvét?

Fredddy 2021.06.03. 17:13:50

@gigabursch: a Nagy Lajos királyt olvastam, a másikat nem. De köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet!

Wildhunt 2021.06.03. 18:55:47

Ajánlott irodalom : Sinkiewich - Kereszteslovagok.
süti beállítások módosítása