A Hunyadi-család birtokának központja Vajdahunyad volt (a képen a vár), Mátyás mégis Kolozsvárott született - s nem véletlenül!
A nemesfémekben és erdőkben gazdag királyi birtok, 1409 október 31-én került Serbe fia Vajk és családja (testvérei Magos és Radul, valamint nagybátyja(?), Radul és Vajk fia, János) birtokába. Pár hónappal később, 1410. február 10-én Zsigmond király már Hunyadinak nevezte Vajkot a végleges adománylevelében. Vajk, Luxemburgi Zsigmond egyik udvari embere volt. Ekkor még nem állt ott vár, ezt előbb Vajk kezdte el építeni, majd később fia, Hunyadi János folytatta az építkezést. (a képen Hunyadi János)
Persze, hogy a fia volt-e, azt ma már nem lehet megállapítani, de már akkortájt is hangosak voltak a pletykák, amelyek szerint Hunyadi János valójában Luxemburgi Zsigmond fia volt, amely azért is nem lenne meglepő, hiszen anyja a király ágyasa volt. Összesen három fia volt, Vajk és két János nevű - amely akkor volt divat a korban, ha más volt az apa személye. (a képen Luxemburgi Zsigmond)
1441-ben Hunyadi János nagyszabású építkezésekbe és átalakításokba kezdett a családi fészekben, amely átalakítás évekig eltartott, így az nem volt alkalmas egy várandós asszony számára. Ennek köszönhetően, bár a Hunyadi-birtok központja Vajdahunyad várában volt, a később királlyá választott Hunyadi Mátyás mégsem ott, hanem Kolozsvárott született. (a ház, ahol Mátyás született)
A férj maga sem tartózkodott sokat a várában, hiszen a feljegyzések szerint egy hatéves intervallumban összesen 15 napot töltött ott, azt is négy részletben. Ő inkább a harcmezőket járta, majd a kormányzóság kötötte le az idejét. Persze azért próbálta megteremteni a családban a nyugalmat és biztonságot.
Hunyadi János maga választotta ki a várost, majd az épületet a felesége számára, amely akkortájt egy Méhfi Jakab nevű polgár tulajdona volt.
A kisfiú végül 1443. február 23-án látta meg a napvilágot, majd huzamosabb ideig itt éltek, s itt is keresztelték meg a Szent Mihály templomban, amely ma is áll. (a templom)
Az, hogy pontosan itt született egy királyi oklevélből is tudható, hiszen 1467. szeptember 28-án állított ki egyet Méhfi két lányának és későbbi leszármazottjainak számára, amely mentesítette a házat minden adó alól, mert az épület volt "születésének helye" (domum et locum nativatis sue)
Az oklevél pontosan körülírta magát a házat is, amely az akkori domonkos kolostor utcája és Veres Antal háza között állt.
E kedvezményt 1640-ben az akkori tulajdonos, Kovács Gáspár kérésére II. Rákóczi György a mindenkori tulajdonosra is kiterjesztette, majd 1740-ben maga a város vásárolta meg. Kórháznak szánták, de volt köztörvényes rabok átmeneti szállása, majd a szabadságharcban katonai kórház is. 1887-ben Ferenc József is meglátogatta, aki hiányolta a méltó királyi megemlékezést Hunyadi Mátyásról.
Hunyadi János életének kisebbik fia születésekor kezdődött a legdicsőségesebb időszaka, hiszen pályája fényesen felfelé ívelt, méltó tanítványa lett Ozorai Piponak, sőt a tanítvány túlszárnyalta a mesterét. Erdély kormányzósága vagy Nándorfehérvár őrizete is ekkor került hozzá. Persze ekkor még nem sejthette, hogy bár az országban éppen két király uralkodik (V. László és I. Ulászló) mégis az ő, V. Lászlótól éppen három évvel fiatalabb fia kerül majd a trónra s lesz dicsőséges királya az országnak.
A gyerekek, László és Mátyás, a leggondosabb nevelésben részesültek, amelyet előbb Vitéz János vezetett, majd Sanocki Gergely vieliczkai plébános foglalkozott velük, aki az elhunyt I. Ulászló gyóntatópapja és bizalmasa volt. Sanocki után pedig egy magyar tanító foglalkozott a leendő királlyal. Mátyás ekkor már több nyelven is folyékonyan és választékosan tudta magát kifejezni, valamint széleskörű műveltséggel rendelkezett.
Ahogyan egy leendő királynak kellett!
Kapcsolódó posztok
Hunyadi János kormányzó – aki Krisztus bajnoka volt a pápa szerint
Hunyadi János rigómezei veresége
A törökverő Hunyadi János halála
Hunyadi Mátyás – amikor a Duna jegén választottak királyt
A magyar király, aki később császár lett – Luxemburgi Zsigmond
A kerékgyártó fia, aki majdnem pápa lett – 500 éve halt meg Bakócz Tamás