1921. szeptember 14-én (az érettségi után) a Budapesti Tudományegyetemre iratkozott be (amely ebben az évben vette fel a Pázmány Péter Tudományegyetem nevet) a bölcsészkarhoz tartozó matematika főszakra és a fizika és a kémia voltak a melléktárgyai. Ott természetesen tanította Kürschák József, Szegő Gábor és persze Fekete Mihály is, akárcsak Fejér Lipót, a korszak egyik legnagyobb matematikusa.
Persze ő már korábban is tanulta az egyetemi tananyagot, de azért kellett a hivatalos egyetemista státusz is. Ebben az időben Neumann többnyire külföldön élt, de számos nyarat töltött a sváb-hegyi nyaralóban a szüleivel és testvéreivel. Ekkor már tulajdonképpen csendestárs volt édesapja mellett, hiszen Miksa szinte semmit nem írt alá, amelyet előtte nem egyeztetett a fiával, akinek szinte mindig voltak építő jellegű tanácsai.
Eközben 1921-23 között a berlini egyetemre is járt, ahol Fritz Haber vegyészprofesszor hatására elkezdett komolyan foglalkozni a kémiával. Lelkesedésében (és édesapja kérésére) 1924-ben elkezdte a zürichi műszaki főiskolát is, ahol 1926 októberében vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Eközben persze a budapesti tanulmányait sem hagyta abba, hiszen 1926. március 12-13-án – summa cum laude – doktorált matematikából. Felsőbb iskoláiban tanította még Pólya György, Fejér Lipót és Hermann Weyl is.
Ősszel már Rockefeller-ösztöndíjjal is rendelkezett, hogy posztdoktori tanulmányokat folytathasson Göttingenben, ahol Hilbert tanítványaként dolgozott, s ahol 1926. december 7-én megtartotta első híres előadását a játékelméletről. 1927. december 13-tól a berlini Friedrich Wilhelm Egyetem matematika tanszékén (David Hilbert mellett és Wigner Jenő társaságában) helyezkedik el magántanárként, ahol az ott töltött három év alatt elsősorban a halmazelmélet, az algebra és a kvantummechanika tárgykörében publikált.
Már első évében megjelent híres dolgozata a matematika ellentmondás-mentességéről. Egy évvel később a játékelmélet alapjait rakta le (részben), majd 1929-től a hamburgi egyetemen is tanított matematikát. Ebben az évben halt meg édesapja, akitől a kor népszerű lapja a Borsszem Jankó verssel búcsúzott, így tisztelegve közéleti emlékének. Közben a család áttért a katolicizmusra, amely már Jancsi kisgyermekkorától átlengte a családi életüket.
Neumann ekkor már világhírű matematikus volt, akit a tudományos konferenciákon fiatal zseniként emlegetettek.
1929-ben meghívták Princetonba vendégelőadónak, de csak 'kis' kerülővel ment, mert azt válaszolta az őt meghívó Oswald Veblennek, hogy még személyes ügyei vannak Budapesten, csak utána tud menni. Ez a személyes ügy, egy Kövesi Marietta nevű közgazdász hölgy feleségül vétele volt 1930. január 1-én, amely után valóban kiutazott az Egyesült Államokba.
Az előadás révén 1930-ban Henry B. Fine meghívta a princetoni egyetemre vendégelőadónak, majd egy év múlva már professzornak nevezték ki, bár fiatal kora miatt gyakorta hallgatónak nézték. Ez volt ekkor a világ egyik leghíresebb matematikai műhelye, amelynek egyik alapító tagja volt Albert Eistein, valamint tag volt Wigner Jenő is.
Az egyetemi oktatói munkájával az volt a probléma, hogy a gondolatmenetét nagyon kevesen tudták követni, s hírhedt volt arról, hogy a tábla minden rendelkezésre álló részét kihasználta, majd sokszor letörölte a kifejezéseket mielőtt a hallgatók leírhatták volna. Ezzel szemben magyarázni kiválóan tudott azoknak, akik eléggé képzettek voltak matematikai szempontból.
Az ő számukra a legbonyolultabb problémákat is olyan magától értetődő természetességgel tudta elmagyarázni, hogy az illető már csak azt nem értette, hogy eddig miért nem értette meg.
Nyaranta többször is visszatért még Európába, de amikor a nácik hatalomra jutottak Németországban, lemondott az ottani tisztségeiről. Nem volt igazi politikai menekült, de nem érezte magát szabadnak Németországban.
"Ha ezek a fiúk még két évig folytatják, tönkreteszik a német tudományt egy generációra - legalábbis" - mondta a nácikról. A jóslata helyesnek bizonyult, hiszen egy anekdota szerint a következő évben a náci oktatási miniszter megkérdezte Hilbertet: „Hogy megy a matematika Göttingenben, most, hogy mentes a zsidó befolyástól?” amire Hilbert így felelt: "Göttingenben már nincs matematika."
Ekkortájt zajlott le a nagy tisztogatás, amikor a tudósok igyekeztek Németországból elmenekülni, sokan Amerikába: közöttük volt Neumann és Wigner mellett természetesen Einstein (1933), Max Born (1933), a szintén budapesti Szilárd Leó (1938) és Teller Ede (1933), valamint Edmund Landau (1927), James Franck (1933) és Richard Courant (1933) is többek között. Amikor tehát Hitler hatalomra jutott Németországban, Neumann már véglegesen Amerikában telepedett le. Eközben az Annals of Mathematics társzerkesztője és a Composito Mathematica társszerkesztője is lett.
1935-ben megszületett egyetlen gyermeke, Marina, de a házassága megromlott. Nagyvilági, társasági életet élt, aki szerette az estélyeket, megnézte a csinos nőket és szeretett kikapcsolódásként autózni, bár ahhoz nem nagyon volt tehetsége, így az egyik princetoni kereszteződést el is nevezték von Neumann-kanyarnak, annyi balesetet szenvedett itt. "Lefelé haladtam az úton. A jobb oldali fák szabályosan elmentek mellettem 60 km/h sebességgel. Hirtelen , egyikük kilépett az utamba. Bumm!" - mondta egyszer magyarázatul.
Neumann néhány év múlva, 1937. november 2-án elvált, miután Marietta beleszerett Horner Kuper fizikusba, s 1938 októberében (más források szerint november 17-én) feleségül vette Dán Klárát, aki később programozóként is segítette a munkáját. Dán Klárát már régebbről ismerte, s talán volt közöttük korábban is valamilyen kapcsolat, de Neumann válásakor Klára még férjezett asszony volt, aki azonban hamarosan elvált, s így lett Neumann felesége.
A bulik és éjszakai élet mindig fontos szerepet játszott az életében, s berlini kabaré-korszak egyik állandó éjszakai nézője volt. Klárával a bulik folytatódtak, sőt talán még fokozódtak is. A második felesége szerint Neumann mindent meg tudott számolni, csak a kalóriákat nem :)
A magánélet mellett a munkájában is hangos volt, aki szerette, ha zajlik az élet körülötte, s nem zavarta, a hangos a társasági élet vagy ha a televízió hangosan szól. Olyannyira, hogy a munkatársai, közöttük Einstein panaszt is tettek, hogy hangosan hallgatja a német zenét, miközben dolgozik, s ezzel a többiek munkáját zavarja.
A szórakozás mellett azonban nem hanyagolta el a tudományt sem, sőt. Van Hoe szerint "A kvantummechanikának valóban nagy szerencséje volt, hogy az 1925-ös felfedezését követő első években felkeltette egy Neumann-kvalitású matematikai zseni érdeklődését. Ennek eredményeként két év alatt ( 1927-1929 ) egyetlen ember dolgozta ki az elmélet matematikai kereteit, és teljesen újszerű értelmezési szabályainak formális vonatkozásait elemezte."
Neumann eközben bebizonyította a minimax-tételt is és fokozatosan kidolgozta a játékelméleti munkáját is, s Oskar Morgensternnel együtt megalkotta az alapművet.
Amikor Princetonba került, nem sokkal később Wigner is követte, amely nem volt véletlen, legalábbis Wigner szerint: '..ne egy embert hívj meg, hanem legalább kettőt, akik már ismerték egymást, akik hirtelen nem éreznék magukat egy olyan szigeten, ahol senkivel sem volt bensőséges kapcsolatuk. Johnny nevét akkoriban természetesen jól ismerte a világ, ezért úgy döntöttek, hogy meghívják Johnny von Neumannt. Megnézték: ki írt cikkeket Neumann Jánossal? Megtalálták: Mr. Wigner. Ezért küldtek táviratot nekem is.'
Princetonban sok mindennel foglalkozott, de ő maga kiemelte az ergodikus elméletet, amelyről Paul Halmos azt mondta: „Ha Neumann soha nem csinált volna mást, ezek elegendőek lettek volna a matematikai halhatatlanság biztosításához.”
Közben 1937-ben jelentkezett az USA-hadseregébe, mert látta, hogy közeleg a világháború. A Tiszti Tartalék Hadtest hadnagya lett, s így hozzáférhetett a szupertitkos statisztikai számításokhoz is, amelyek később az atombombát alapozták meg. 1944-ben mutatta meg, hogy a robbanás lökéshullámai hogyan verődnek vissza a szilárd tárgyakról, amely erősebb volt, mint gondolták. Az ilyen felfedezések miatt döntöttek úgy, hogy a bombát nem a becsapódáskor robbantják fel, hanem a célpont felett. Ő maga is jelen volt a Nevada-sivatagban 1945. július 16-án az első sikeresen felrobbantott atombombánál, a Trinity-tesztnél.
Ekkortájt terjedt el a magyarokról, hogy idegen faj szülöttei, akik sokkal okosabbak a többieknél. Mindezt alátámasztotta, hogy nagyon sok olyan magyar, vagy magyar származású tudós, művész jelent meg Amerikában, akik alapjaiban átalakították a tudományt és művészetet. Ők voltak a marslakók, s Neumann János volt közöttük a legokosabb, így ő lett a legokosabb marslakó.
folytatása következik ...
