Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Petrarca és múzsája, Laura

2024. április 03. - DJP

Francesco Petrarca 1304. július 20-án született a toszkániai Arezzo városában, majd a Firenze melletti Incisában gyerekeskedett. Apja Dante barátja volt, így feltehetően ő is ismerte.

petrarca.jpg

Később Avignonba költöztek, majd jogot tanult a montpellier-i egyetemen (1316–20) és a bolognai egyetemen (1320–23)  barátjával és iskolatársával, Guido Sette-tel, Genova leendő érsekével.

Levelezésben állt a korszak harmadik nagy alakjával, Bocaccio-val is, akit a barátai közé sorolt. Nem érdekelte a jog, s pap akart lenni, de aztán feladta a papi hivatást is. Akkortájt, amikor a legtöbb ember a szülőfaluját sem hagyta el, ő az élete során bejárta fél Európát, s szokták az első turistának is nevezni.

dantepetrarcabocaccio.jpg

1327. április 6-án pillantotta meg azt a nőt, a Sainte-Claire d'Avignon templomban, a húsvéti mise után, akit Laura néven ismert meg a világ. Bár nagyon sokat írt róla, kevés egzakt információ található a szőke hajú, szerény, de mégis méltóságteljes nőről, akit egyébként talán soha nem ismert meg személyesen.

laura_de_noves.jpg

Feltehetően az akkortájt 16 éves és friss házas, de már anya Laura de Noves lehetett, aki Hugues de Sade gróf felesége volt, aki egyébként Sade márki őse volt.

A nő feltehetően azért utasította el a közeledést, mert már házas volt, így Petrarca az érzelmeit versekbe, szonettekbe öntötte. Amikor pedig Laura 1348-ban meghalt (a hagyomány szerint éppen április 6-án pestisben vagy a 11 szülés után fellépő tüdőgümőkorban), a költő nehezen viselte a gyászt.

Ahogyan később írta: „Fiatal koromban állandóan egy elsöprő, de tiszta szerelmi kapcsolattal küszködtem – egyedülivel, és tovább küzdöttem volna vele, ha nem a korai, keserű, de üdvös halált okoztam volna. Én eloltottam a hűsítő lángokat. Bárcsak azt mondhatnám, hogy mindig is teljesen mentes voltam a testi vágyaktól, de hazudnék, ha így tennék."

Persze lehetséges, hogy Laura egy kitalált személy volt és a Laura tulajdonképpen a l'aura vagy laurus egy szójátéka. Erre utalhat, hogy az általa nagypénteknek nevezett nap, amikor találkoztak, valójában húsvét hétfő volt - vagyis itt sem mondott igazat, vagy tévedett.

canzoniere.jpg

Legnagyobb hatású műve a Daloskönyv (Canzoniere), amely 317 szonettet, 29 canzonét, 9 sestinát, 7 balladát és 4 madrigált ölel fel - amelyek két részre oszlanak. Az első részben a Laura életében, a második részben a halála után keletkezett művek vannak. Ez a 366 mű fő témája a Laura iránt érzett szerelem kifejezése, s négy évtized alatt keletkeztek, 1327-68 között.

Petrarca végül egy nappal a hetvenedik születésnapja előtt hunyt el, 1374. július 19-én.

djp

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hi-sztori.blog.hu/api/trackback/id/tr218370271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása