Anjou Hedvig vagyis Jadwiga alakja a lengyel történelemben megkerülhetetlen, hiszen az egyik legnagyobb lengyel uralkodónak tartják, aki tizenéves lányként került a trónra és sokszor önmagával is harcolnia kellett, hogy jó uralkodó lehessen.

A tizenhetedik században egy karmelita apáca, Élisabeth-Baptiste azt mondta a társainak, hogy álmában látta, hogy a Compiègne-i kolostor összes apácája fehér ruhában, pálmalevéllel kezében a mennybe száll, a keresztény vértanúság jelképeként. (a képen Compiègne)

Éppen 800 éve hunyt el a középkori Franciaország egyik legnagyobb királya, a Capeting-dinasztia hetedik uralkodója. Hosszú évtizedek várakozása után született meg VII. Lajos és Adéle de Champagne fiaként, miután apja elvált Aquitániai Eleonórától, mert ő csak két kislányt szült neki.

Marat egy svájci származású orvos, természettudós és filozófus volt, aki a forradalmi terror és diktatúra szükségességét hirdette. Párizsban tanult jogot és orvostudományt, majd Angliában és Skóciában utazgatott, sőt Edinburghben egy ideig le is telepedett.

A szíciliai partraszállás veszélyes hadművelet volt, így a szövetségesek próbáltak valamit kitalálni, amellyel elvonhatták onnan a német erőket, s ez sikerült is nekik. (a partraszállás)

A mohácsi csatában Szulejmán teljes győzelmet aratott II. Lajos magyar király hadai fölött, s 1526. augusztus 29-én maga a király is elesett a csatában.

A Marco Polo-hídi incidens a Japán Császári Hadsereg és a kínai Nemzeti Forradalmi Hadsereg közötti összecsapás volt, amely a második kínai-japán háború kezdetét jelölte.

A breton örökösödési háború vagy ahogyan a franciáknál ismert, a két Johanna háborúja, két és fél évtizedig tartott, s a Bretagne feletti uralom kérdését szerette volna eldönteni.

Már közel másfél évtizede zajlott a háború, amikor újra sor került Rennes ostromára, amelyet 1341 tavaszán Jean Montfort ostromolt, majd foglalt el, de a következő évben egy néhány napos ostrom után a Blois-ház csapatai visszafoglalták.

Bő évtizeddel a honfoglalás után került sor a Keleti Frank Királyság és a Magyar Fejedelemség között a pozsonyi csatára, amelynek az időpontját 907. július 4. és 7. közé teszik a történészek, s amely a honfoglalás valódi végét jelentette.

A Brissarthe-i csata a 9. század közepén volt, akkortájt, amikor a Nagy Pogánysereg végigdúlta a Brit-szigeteket. A csata a frankok és a vikingek között zajlott le, 866. július 2-án vagy július 25-én, esetleg szeptember 15-én - a források ellentmondóak. Ebben az esetben kissé gondot okoz, hogy a "Bertin Annals", az "Annals of Xanten", a "Fulda Annals" és Regino Prümsky krónikája is ír az összecsapásról. (a lenti képen 9. századi viking harcosok)