A fekete sereg, Mátyás király zsoldoshadserege, a korszak egyik legjobb és legelismertebb serege volt. Az elnevezés csak a király halála után jelent meg, amely talán a vállukon átvetett fekete szalag miatt lehetett, de akár a fekete páncél is szóba jöhetett vagy a címerállat, a fekete holló is.

A gladiátorok többszáz éven keresztül szórakoztatták a rómaiakat, míg Honorius 404-ben be nem szüntette ezeket a bemutatókat.

Tycho Brahe az egyik leghíresebb dán csillagász volt, aki alkimistaként és asztrológusként is dolgozott. A távcső feltalálása előtti utolsó jelentős csillagászként ismert, akinek legjelentősebb tanítványa Johannes Kepler volt. Az asszisztense (mármint Kepler) valóban sokat tanult tőle.

Neumann János (teljes nevén margittai Neumann János Lajos) volt a legokosabb marslakó, a XX. századi egyetemes matematika (egyik vagy talán) legnagyobb alakja, aki több tudományterületen is kimagasló eredményeket ért el. (a lenti képen kb. hat éves)

A betlehemi jászol a karácsony egyik legismertebb szimbóluma, amely (sokszor stilizált formában ugyan, de) ma is gyakran megjelenik az otthonainkban.

A kora középkori bizánci császárság egyik legérdekesebb uralkodója volt II. Justinianus a "hasított orrú", aki kétszer is uralkodott, először tíz majd hat éven át. A Héraklei-dinasztia utolsó császára volt, akiből hiányzott apja, IV. Konstantin finomsága, amelyet brutalitással helyettesített.

A Róma legnagyobb szónokának tartott Cicero elsősorban államférfi és filozófus volt, de emellett jogászkodott és író is volt, sőt ie. 63-ban konzulként is szolgált. 

Szilvériusz egy másik pápa, Hormiszdász pápa fiaként született Frosinone városában, még mielőtt az apja pappá vált volna. Őt magát feltehetően 536. június 8-án szentelték fel, s aldiakónus volt, amikor Theodahad gót vezér kikényszerítette a megválasztását és felszentelését.

Nagy Péter, minden oroszok cárja, már majdnem négy évtizede ült a trónon, amikor sor került az északi háború befejezésére és Oroszország valamint Svédország között 1721. szeptember 10-én megkötötték a békeszerződést Nystadban.

Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella részére, akik alatt (tulajdonképpen) már majdnem egyesült Spanyolország, 1478. november 1-én engedélyezte IV. Sixtus pápa a spanyol inkvízició létrehozását. Ferdinánd ugyan, csak pár hónappal később lett Aragónia ura, de Izabella már kasztíliai királynő volt.