Bő fél évszázaddal a honfoglalás után, s szűk fél évszázaddal a királyság megalapítása előtt egy komoly csata zajlott Augsburg közelében a magyarok és németek között. A csata jelentőségét jelzi, hogy a németek azóta is a legjelentősebb ütközetek között tartják nyilván, Ottó számára pedig a legfontosabb volt az uralkodása alatt.

Az előző évtizedekben az ilyen összecsapásokban jórészt a magyarok győztek, sőt már Augsburg mellett is szűk fél évszázaddal korábban, most azonban másképpen alakult az élet. Ekkortájt Európa népei úgy imádkoztak, hogy "Mentsd meg Uram a magyarok nyilaitól (Sagittis Hungarorum Libera, Domine!), mert a magyarok elképesztő hatékonysággal támadtak.

Sokan tartottak attól, hogy mi lesz, ha IV. Murád halála után az őrült öccse veszi át a hatalmat, maga Murád úgy rendelkezett a halálos ágyán, hogy végezzék ki Ibrahimot, de ez végül nem történt meg.

Ibrahim uralkodása ezzel szemben nagyon jól indult, mert elhunyt bátyja nagyvezíre, Kara Musztafa pasa nagyon tehetséges ügyvívő volt, aki zökkenőmentesen intézte a birodalom ügyeit.

I. Ibrahim szultán uralkodása körülbelül nyolc évig tartott, s ez alatt a dekadencia és a nepotizmus volt a legjellemzőbb az őrült intézkedései mellett, s már a mellékneve (Őrült) is sokat elárul róla. (a lenti képen Ibrahim)

Ibrahim Isztambulban született 1615. november 5-én I. Ahmed szultán fiaként. Noha egy szultán fiaként született, valójában senki nem számított rá, hogy trónra kerül, hiszen a nyolcadik fiú volt a sorban, de neki volt egy titkos fegyvere, az édesanyja. Az anyja az egyik legismertebb szultána, Köszem volt, aki akkortájt ugyan még csak ágyas volt, de Ahmed kedvenc ágyasa.

A kvéker ágyú egy olyan megtévesztési taktika, amelyet elsősorban a 18. és 19. században használtak a hadviselésben. Az ellenség megtévesztésnek igen egyszerű és sok esetben hatékony módja volt, amikor egy fatörzset feketére festenek (ha szükséges) és oly módon helyezik el, mintha ágyú lenne.

Bagdad régi város, de korántsem ősi, sőt nem is az ókorban, hanem a középkorban alapította Al-Manszúr kalifa 762. július 30-án. Bagdad tehát nem vethető össze a világ egyik legkorábbi városával Urukkal, amelyet valamikor ie. 3200 körül alapítottak, azonban mégis fontos szerepe volt a történelemben.

A krónikák szerint amikor a kalifa helyet keresett az új fővárosnak, fel és alá hajózott a Tigrisen, hogy a legmegfelelőbb helyszínt tudja megtalálni, s egy nesztorinánus szerezetesközösség is tájékoztatta a klímáról és egyéb fontos információkról. Bagdad ekkortájt egy jelentéktelen, perzsák lakta falu volt.

Hódító Vilmos (a képen) negyedik fia, I. Henrik angol király 1135-ben bekövetkezett halála után, hosszú évekig harcolt egymással a hatalomért a király lánya, Matilda (aki édesanyja révén Árpád-házi felmenőkkel is rendelkezett) és unokatestvére Blois István.

Bár születésekor (1046. június 27.) talán senki nem gondolta, de éppen harmincéves volt, amikor Géza nevű bátyja hirtelen megbetegedett és hamarosan elhunyt, így ő léphetett (az akkor még nem Szent) István örökébe, Vazul unokájaként. (a képen Szent László)

Bár Gézának volt két kiskorú fia (Kálmán és Álmos), a magyarok jelentős részének egyáltalán nem esett nehezére az igazán daliás termetű, s valóban kiváló hadvezéri képességekkel megáldott Lászlót támogatni.

Toszkániai Matilda a 11. század egyik leghíresebb nőalakja volt, aki egy nagyhatalmú olasz családból származott, s az apa (III. Bonifác, korának leghatalmasabb észak-olasz hercege) legalább 13 birtokot tudhatott magáénak, míg édesanyja öt saját birtokkal rendelkezett. A házasságkötés 1038 körül történt, s Matilda 1046 körül született Mantovában. Több testvére is volt, de Matildán kívül csak egy bátyja érte meg a felnőttkort.

Aragóniai Katalin kívánsága 1553. július 17-én teljesült, hiszen hat megszületett gyermeke közül az egyetlen felnőttkorát megélt lánya, Mária, az angol trónra lépett öccsét, VI. Edvárdot követve, miután a kilenc napi uralkodó Lady Jane Gray a Towerbe került. (a képen Lady Jane Gray)

Éppen egy év telt el, amikor 1554. július 25-én a winchesteri katedrálisban egy házasságkötés történt, amelynek résztvevői I. Mária angol királynő és Fülöp herceg, V. Károly német-római császár fia voltak.

II. Fülöp spanyol királynak (pontosabban 1556-ig még asztúriai hercegnek) összesen négy felesége volt, s első feleségétől, Mária Manuéla portugál infánsnőtől, aki egyébként (kétszeresen is) az első unokatestvére volt (ahogyan a Habsburgok esetében megszokhattuk) összesen egyetlen gyermeke született Habsburg Károly, vagyis Don Carlos néven. (a képen Don Carlos)

A kisfiú születése azonban az édesanyja életébe került, aki négy nappal Károly születése után, 1545. július 12-én belehalt a szülés szövődményeibe.