Aragóniai Katalin és VIII. Henrik törvénytelennek nevezett lánya, aki néhány évvel apja halála után mégis felülhetett az angol trónra, 1516. február 18-án született Londonban.
I. Mária vagy Katolikus Mária esetleg Véres Mária ötödik gyermekként született, de ő volt az első csecsemőkort is túlélő gyermeke a királyi párnak.
Mária koraszülött volt, így az első hónapjai nehezen teltek, de hamar megerősödött. Az első éveiben az édesanyja nevelte, akinek Juan Luis Vives spanyol humanista segített a kislány oktatásában. Olyannyira, hogy egy értekezést is írt a lányok oktatásáról De Institutione Feminae Christianae címmel.
Mária kilencéves korára már tudott latinul írni és olvasni, de a francia, spanyol és talán a görög nyelvet is tanulta. Mindezek mellett zenét és táncot is tanult.
A király nagyon csalódott volt, hogy lánya született, ugyanakkor ekkortájt nagyon szerette Máriát, s azzal dicsekedett vendégeinek, hogy a kislánya sohasem sír. A világosbőrű, világoskék szemű, vöröses hajszínű kislány pedig valóban engedelmes volt.
Ahogyan múltak az évek, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Aragóniai Katalin nem fog fiút szülni Henriknek, így a király körülnézett az udvarban. Közben Mária saját udvartartást kapott a Ludlow-kastélyban, s bár hivatalosan nem kapta meg a walesi hercegnő címet, a legtöbb azzal járó joggal rendelkezett, s nem hivatalosan így hívták egymás között az udvarban. Három év walesi tartózkodás után tért vissza Londonba, miközben apja éppen Boleyn Annának udvarolt.
Közben az apja sem tétlenkedett, s a lehetséges házasságokon dolgozott. Mária alig kétéves volt, amikor I. Ferenc francia király fiának ígérték, de három évvel később a jegyességet felbontották. Hatéves korában az akkor 22 éves V. Károly császárral jegyezték el, aki egyébként unokatestvére volt, hiszen a császár anyja, Johanna és Mária anyja testvérek voltak. Néhány év múlva ezt az eljegyzést is felbontották.
Ekkor Wolsey bíboros újra tárgyalásokat kezdett a franciákkal, de Henrik azt javasolta, hogy Máriát maga a francia király vegye feleségül. Írtak is egy házassági szerződést, amelyben azt fogalmazták meg, hogy I. Ferenc vagy a második fia, Henrik, Orleans-i herceg veszi majd feleségül. Közben Wolsey a házasság nélkül is szövetséget kötött a franciákkal, s felmerült, hogy Mária feleségül menne egy skót diplomatához, majd szóba került a mohácsi vész után trónra került Szapolyai János magyar király is, így Mária, akár magyar királyné is lehetett volna.
A velencei nagykövet szerint eközben Mária csinos és szép arcú hölggyé cseperedett.
Aragóniai Katalin és Henrik között azonban a házasság megromlott. Ennek elsődleges oka a férfiörökös hiánya volt. A király el is akart válni, de VII. Kelemen pápa elutasította a válás lehetőségét. (VIII. Henrik és Boleyn Anna a képen)
Mária nagyon megszenvedte a szülei házasságának válságát, 1531-től depresszióssá vált és egyéb egészségügyi problémái is voltak. Ezt tovább erősítette, hogy amikor apja elvált az anyjától, akkor Katalint özvegy walesi hercegnévá tette, így Mária törvénytelennek minősült. Ekkor már nem hercegnő volt, hanem csak Lady Mary, s helyét átvette Erzsébet, Boleyn Anna lánya.
Mária udvartartása megszűnt és szolgái szétszéledtek. A fiatal hercegnő nem volt hajlandó tudomást venni a változásokról és a feszültség miatt gyakran volt beteg, elsősorban a lelki problémák miatt. Megpróbált közrejárni miatta Eustace Chapuys császári nagykövet is, de sikertenül. Mária és apja kapcsolata is megromlott és három teljes évig nem beszéltek egymással. Apja még azt is megtagadta tőle, hogy halálos beteg anyját meglátogassa. Katalin pedig 1536-ban meghalt.
Közben azonban Anna királyné is kiesett a király kegyeiből és gyorsan le is fejezték. Erzsébet, a kislánya, hasonlóan járt, mint Mária, ő is törvénytelennek minősült.
Apja megfenyegette, így Mária végül aláírt egy dokumentumot, amelyben elfogadta Henrik minden követelését - az anglikán egyház fejének ismerte el, a válását jogszerűnek ismerte el és megtagadta a pápát, valamint elfogadta, hogy ő egy törvénytelen gyermek.
A "békülés" után Mária újra elfoglalhatta a 'helyét' az udvarban. Újra lett saját udvartartása, ahol a számlák szerint sokat költött finom ruhákra és szerencsejátékokra. Közben támogatókat is szerzett, akik a háttérben lázadást is szerveztek, de a lázadókat a király kivégeztette.
1537-ben a király harmadik felesége, Jane Seymour is elhunyt, de a halála előtt még megszülte Henrik számára a fiú trónörököst. Mária és Jane között bizalmas viszony alakult ki a terhesség alatt, így Edvárdnak féltestvére, Mária lett a keresztanyja, s az elhunyt királyné temetésén is fontos szerepet kapott.
Közben felmerült lehetséges férjként Fülöp bajor herceg, majd Vilmos, Cleve hercege, akinek Anna nevű lánytestvére lett aztán az angol király negyedik felesége.
Ennek a sikertelen frigynek a következtében fejeztette le az angol király Thomas Cromwellt. Nem sokkal később Margaret Pole-t, Salisbury grófnőjét is kivégezték, aki Mária gyermekkori nevelője volt. Ez szintén mély nyomokat hagyott Máriában. Az már szinte fel sem tűnt neki, hogy a király ötödik feleségét is lefejezték.
Végül a hatodik feleség (Parr Katalin) újra kibékítette a két lányt az apjukkal, s az 1544-es öröklési törvényben Edvárd után már ők következtek.
Apja halála után, 1547-ben így előbb féltestvére, a szülés után elhunyt Jane Seymour fia, VI. Edvárd került a trónra alig kilencévesen, aki azonban csak hat évig uralkodhatott. Ez alatt azonban számos komoly vita volt Edvárd és Mária között a katolikus vallás követése miatt. A fiatal király követelte, hogy térjen át az anglikán vallásra és olykor meg is szégyenítette. Emiatt Mária kerülte a királyi udvart. 1553-ban azonban Edvárdot halálos kór támadta meg, talán tuberkolózis, s tizenöt évesen elhunyt.
Több fiú nem lévén, az idősebb lány, Mária következett volna, aztán a kivégzett Boleyn Anna lánya, Erzsébet.
A fiatal király azonban még halála előtt úgy határozott, hogy nem féltestvérei, hanem unokatestvére Lady Jane Gray kövesse a trónon, amellyel nagyon sok vitát okozott.
Edvárd halála után valóban Jane került a trónra, így a vitatott Matilda uralkodása után az első "igazi" királynő lett. Uralkodása azonban nem tartott hosszú ideig, hiszen Mária gyorsan hadat gyűjtött és letaszította a trónról a fiatal királynőt, aki csak néhány napig uralkodott, s ő lett a híres "kilencnapos királynő".
Mária diadalmasan lovagolt be Londonba 1553. augusztus 3-án. Nyolcszáz nemes kísérte, s ott volt féltestvére, Erzsébet is. Mária hamar átlátta, hogy Jane csak egy bábu volt a sakkjátszámában, de ez nem akadélyozta meg, hogy később őt is kivégeztesse.
Alig két hónappal később, 1553. október 1-én uralkodóvá koronázták és kezdetét vette néhány éves véres uralkodása, amelyre azonban elég sok mintát kapott apja utolsó éveiből.
