Amennyire zűrzavaros volt a Taksony előtti évtizedek időszaka, annyira kezdett magára találni a fejedelemség Taksony alatt. Zolta időszakában a törzsfők egymással vetélkedve 'kalandoztak', s talán nem kis szerepe volt a központi hatalom hiányának az augsburgi vereségben is.

A krónikák szerint Zolta (vagy Solt, Zsolt) a legkisebb volt Árpád fiai közül, s a későbbi krónikák szerint ő követte nagyfejedelemként apját. Ez azonban kétséges, mert talán tízéves forma lehetett apja halálakor, bár ez önmagában még nem kizáró ok.

A magyar uralkodócsalád 'névadója', Árpád fejedelem, 845 körül születhetett Álmos vezér fiaként. Az arab források alapján addig a magyarok esetében is, mint más hasonló népeknél kettős fejedelemség volt, a kende és a gyula hasonló viszonyban voltak, mint a kazár kagán és kagán-bég. Persze bizánci források (pl. Bíborbanszületett Konsztantinosz) szerint „Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt…”

A bizánciak ugyan győztek a ninivei csatában, de a hosszú háború teljesen kimerítette a gazdasági és humán erőforrásokat is.

Nem nyugodhattak azonban meg, mert Mohamed megjelenésével, majd halála után az arabok kezdtek el terjeszkedni és csak idő kérdése volt, hogy összeütközésbe kerüljenek. Szíria után Egyiptomot elfoglalása következett, s bizánciak teljesen megdöbbentek a hódítás sebességén.

Margaret Cochran Corbin Pennsylvániában született 1751. november 12-én, a mai Franklin megyében. A szülei bevándorolt írek voltak, s alig ötéves volt, amikor indiánok támadták meg őket, az apját megölték, az anyját pedig elrabolták. Az anyjukat soha nem látták többet, de mivel Margaret és bátyja, John éppen nem voltak otthon, ők szerencsésen túlélték a támadást. A gyermekkora hátralévő részében a nagybátyjával élt, majd 21 éves korában férjhez ment egy John Corbin nevű virginiai farmerhez.

Talán egyetlen ország egyetlen válogatott csapata sem hagyott olyan maradandó nyomot maga után, mint a második világháború után Magyarországon kialakult 'Aranycsapat', amely néhány évig vitathatatlanul a világ legjobb csapatai között volt, s talán éppen az első helyen.

A lázadások és felkelések esetén kézenfekvőnek tűnik a rendőrséget értesíteni, kivéve persze, ha éppen a nagy rendőrlázadás (Great Police Riot) zajlik, ahogy másfél évszázaddal ezelőtt New York-ban.

Lord Byron az angol irodalom egyik legismertebb alakja, fénylő csillaga, akinek azonban az élete eléggé viharos volt, a vele való élet pedig minden volt, csak nem egy tündérmese.

Vazul vagy Vászoly, Szent István unokatestvére volt, akit Imre herceg rejtélyes halála után a király megvakíttatott, a fiait pedig száműzte. A király nagyon megtört a fia halálától, hiszen „a nagyon keserves fájdalomtól elkeseredve súlyos betegségbe esett, sok nap múltán is csak alig tért vissza életereje, régi egészsége pedig soha többé nem állt helyre”, ráadásul „a lábfájás is kínozta, szomorkodott, jajgatott, kiváltképpen azért, mert rokonai közül egyetlenegyet sem talált alkalmasnak arra, hogy az ő halála után az országot Krisztus hitében megtartsa.”

A második világháborúban számos amerikai katona halt meg a harctéren, de sokan meghaltak a Pearl Harbour-i bombázás során is. Ez utóbbiban a hivatalos források alapján összesen 68 civil halt meg és 35 sebesült meg. Volt azonban hat olyan személy is, aki távol a harctértől, az oregoni Bly közelében hunyt el, amelyet ma egy emlékmű örökít meg az utókornak.