A Róma legnagyobb szónokának tartott Cicero elsősorban államférfi és filozófus volt, de emellett jogászkodott és író is volt, sőt ie. 63-ban konzulként is szolgált. 

Szilvériusz egy másik pápa, Hormiszdász pápa fiaként született Frosinone városában, még mielőtt az apja pappá vált volna. Őt magát feltehetően 536. június 8-án szentelték fel, s aldiakónus volt, amikor Theodahad gót vezér kikényszerítette a megválasztását és felszentelését.

Nagy Péter, minden oroszok cárja, már majdnem négy évtizede ült a trónon, amikor sor került az északi háború befejezésére és Oroszország valamint Svédország között 1721. szeptember 10-én megkötötték a békeszerződést Nystadban.

Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella részére, akik alatt (tulajdonképpen) már majdnem egyesült Spanyolország, 1478. november 1-én engedélyezte IV. Sixtus pápa a spanyol inkvízició létrehozását. Ferdinánd ugyan, csak pár hónappal később lett Aragónia ura, de Izabella már kasztíliai királynő volt.

Az Amerikai Egyesült Államok egyik elfeledett alapító atyja és talán egyik legnagyobb katonai zsenije volt Henry Knox tábornok, aki bostoni könyvkereskedőből lett a függetlenségi háború alatt a kontinentális hadsereg rangidős tábornoka. Szokták az amerikai tüzérség atyjának és az amerikai haditengerészet atyjának is nevezni.

Az eredeti római naptárban (amelyet Romulus alkotott - ki más) tíz váltakozó hosszúságú hónap volt (martius, aprilis, majus, junius, quintilis, sextilis, september, october, november, december), amelyek összesen 305 napot tettek ki, s ehhez csapott még 56 napot hozzá. (a fenti képen Romulus és Remus még kisgyermekként)

1553. október 1-én koronázta meg Gardiner püspök I. Mária angol királynőt, Aragóniai Katalin és VIII. Henrik gyermekét.

Az egyik legismertebb magyar királyné volt Merániai Gertrúd, aki II. András feleségeként ült néhány évig Magyarország trónján.

IX. Benedek pápa (1012-1056) az egyetlen olyan ember, aki többször is pápa volt. Ez főként azért különleges, mert a pápai trónus (elméletileg) egy életre szól. Benedek viszont nemcsak kétszer, hanem háromszor is felülhetett a pápai trónra.

Szent László magyar király elsőszülött lánya, Piroska, 1104-ben (esetleg 1105-ben) a bizánci trón örökösének a felesége lett, amikor II. (Szép) Ióannész (vagyis János) leendő bizánci császár feleségül vette. (a képen bal oldal János, jobb oldalt Piroska)