Gizella, az első magyar király feleségének édesapja, II. Henrik bajor, majd karintiai herceg már nem érhette meg lánya magyar fejedelemnévé, majd királynévé válását, hiszen már 995. augusztus 28-án elhunyt.

Bő egy évvel a függetlenségi háború kirobbanása után, s szűk két hónappal a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása után következett a nyolc éves háború egyik legnagyobb csatája, a Long Island-i csata, amely a mai New York-ban, a Long Island délnyugati részén, a ma Brooklynnak nevezett területen zajlott le, ezért gyakran nevezik Brooklyni csatának is.

1346. augusztus 26-án került sor a százéves háború egyik legfontosabb ütközetére Crecy mellett. Az angol oldalon III.Edvárd (aki édesanyja, Szép Fülöp lánya, Franciaországi Izabella révén igényt tartott a francia trónra) és Edvárd nevű fia, a későbbi Fekete herceg állt, a másik oldalon pedig többek között VI. Fülöp francia király és I. János cseh király.

Szent Lajos, Franciaország egyetlen szentté emelt uralkodója, aki a Capeting-dinasztia legkiemelkedőbb királya volt, 12 évesen lépett a trónra édesapja, VIII. (Oroszlán) Lajos halála után. A király azonban magyar felmenőkkel is rendelkezett, hiszen édesanyja Kasztilia Blanka unokája volt a középkor egyik leghíresebb angol királyának, II. Henriknek, aki viszont egyenesági (bár leányági) leszármazottja volt Szent István magyar királynak.

A Szent Bertalan-éjszakája egy igazi mészárlás volt a francia katolikusok részéről, amely 1572 augusztus 24-re virradó éjszakán kezdődött, s valójában több mint két hónapig tartott.

A 16. században egyre komolyabban terjedt a protestáns reformáció, amely végül 1562-ben elindította a francia vallásháborúkat. A harmadik háború 1570-ben a Saint-Germain-en-Laye-i békével zárult, amelyet Navarra protestáns királynője (III. Johanna) és Franciaország katolikus anyakirálynője (Medici Katalin) kötött meg 1570. augusztus 8-án.

II. János francia király a Valois-ház második királya (aki apai ágon ükunokája volt Jolánta aragóniai királynénak, II. András magyar király lányának), VI. Fülöp és Burgundiai (Sánta) Johanna fiaként született 1319. április 19-én és apja halála után, 1350. augusztus 22-én került a trónra. Az igazi lovagi nevelést kapó fiú szerette a pazarló vigasságokat és a szórakozás számtalan formáját. (a  képen a francia király, II. János)

A világtörténelem egyik (sőt talán A) leghíresebb hajósa volt James Cook, aki egy skót származású mezőgazdasági munkás, majd tiszttartó fia volt. A tehetséges fiú taníttatását egy földbirtokos támogatta, majd 12 évesen szatócsinas lett. Két évvel később már a baltikum vizeit járta teherszállító hajókkal, majd bő egy évtized múlva jelentkezett a Brit Királyi Haditengerészetbe.

Johan de Witt a legnagyobb holland államférfi volt, aki 1653 és 1672 között miniszterelnökként tevékenykedett, egészen a meglincseléséig.

Apja Dordrecht polgármestere volt (hatszor is megválasztották!), ő pedig a leideni egyetemen matematikai és jogi tanulmányokat folytatott, de aztán néhány év ügyvédi praktizálás után ő is politikai pályára lépett.

I. László király, miután bátyja, I. Géza halála után megszerezte a trónt és megszilárdította a hatalmát, egyre több energiát és időt fordított a vallásra. Ennek a jele volt, hogy a Canossát járt Henrik császár ellenében VII. Gergelyt (és Toszkánai Matildát) támogatta, sőt feleségül vette Henrik ellenlábasának lányát, Adelhaidet. (a képen Szent László)

Caius Octavius vagyis Augustus császár ie. 63. szeptember 23-án született Rómában egy lovagi rendi családban Julius Caesar unokahúgának a fiaként, amely meghatározta a további sorsát. Ie. 48-ban nyilvánították nagykorúnak, majd amikor részt vett Caesar diadalmenetében, teljesen a hatása alá került, így ie. 45-ben (betegen) utánaszökött Hispániába. Bátorságával felhívta ugyan magára figyelmet, de szerepe eléggé csekély volt, még Julius Caesar meggyilkolásakor is. (a képen Julius Caesar meggyilkolása)