A magyar Szent Korona kalandos történelmének egyik legérdekesebb része volt, amikor a magyar királyi trónon ülő első Habsburg-uralkodó özvegye egy téli éjszakán elraboltatta a visegrádi várból a kormornájával. (a Szent Korona első ábrázolása)

Habsburg Albert a fél évszázadig uralkodó Zsigmond halála után került a magyar trónra (is), mint a magyar király egyetlen leányának, Luxemburgi Erzsébetnek a férje. A harcos király azonban még két évig sem ülhetett a magyar trónon, amikor 1439. október 27-én elhunyt Neszmélyen, egy vérhasjárványban. Felesége áldott állapotban maradt és sokan reménykedtek abban, hogy fiú születik, aki átveheti apja országait.

... az előzmények ...

A 23 éves Mária Terézia 1740. október 20-án került a trónra, amikor édesapja ételmérgezés miatt elhunyt. A következő néhány év azonban nagyon nehéz volt az új uralkodó és az országai számára is.

Apja halála után a család a német-római császári címet azonnal elbukta, hiszen ott nő nem lehetett uralkodó. Ausztriában és Csehországban soha nem volt korábban női uralkodó, de Magyarországon néhány száz évvel korábban már volt egy Mária, Nagy Lajos lánya, aki tragikus és szerencsétlen módon hunyt el huszonévesen.

A történelem egyik legismertebb szerelmespárja volt Heloise és Abelard, ám hogy mi is történt velük, mégis kevésbé ismert, mint Rómeó és Júlia, vagy Kleopátra és Marcus Antonius vagy éppen Szép Helena és Paris története.

Heloise (vagy Héloïse) d’Argenteuil valamikor 1095 és 1100 között születhetett, majd a lány, a nagybátyja, Fulbert pap gyámsága alá került. Az anyja egy Hersint nevű apáca lehetett, aki a St. Eloi kolostorban élt, amelyet azonban 1107-ben bezártak, tömeges szexuális visszaélések (vagy ahogyan fogalmaztak - helytelen viselkedés) vádja miatt.

Mária Terézia a Habsburg-ház egyetlen női és egyben utolsó uralkodója volt, aki amellett, hogy német-római császárné volt, saját jogon uralkodott Ausztria, Csehország és Magyarország fölött. (a képen Mária Terézia)

Édesapja, VI. Károly német-római császár, magyar és cseh király és édesanyja Erzsébet Krisztina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő, nem sokkal a kislány születése előtt veszítették el első és egyetlen fiúkat.

Ahogyan Gizella királyné lett ...

István király II. Szilveszter pápától kapott apostoli áldást és koronát (amely nem azonos a Szent Koronával). Persze a pápa akkortájt az Istvánnal és Gizellával közel egyidős III. Ottó német-római császár engedélye nélkül nem adhatott volna ilyen támogatást. Az akkori világ csodájának tartott Ottó azonban Gizella harmad-unokatestvére volt, így támogatta István királlyá emelését. (a képen István fogadja a pápa követeit)

Az első magyar királyné 996. május 4-én lett Vajk (vagyis István) felesége, amely jelentős fordulópont volt Magyarország életében. Bajor Gizella nem akárki volt, hiszen édesapja Civakodó Henrik bajor herceg volt, míg édesanyja Burgundi Gizella, a Welf királyi ház tagja, I. Konrád burgundi király legidősebb lánya, sőt Nagy Károly leszármazottja is. (a képen a  fiatal pár eljegyzése)

Rómát, a történelem viharai során több alkalommal is feldúlták és kifosztották. Mindezen alkalmak közül, talán az 1527. május 6-án kezdődött fosztogatás a legemlékezetesebb, hiszen akkor a leendő német-római császár katonái voltak a fosztogatók.

A kissé furcsa körülmények között (egy mellékhelyiségben) született Habsburg Károly (spanyol és német király, később német-római császár) és I. Ferenc francia király között hosszú éveken keresztül folytak a harcok az itáliai területekért. (a fenti képen V. Károly)

1270. május 3-án hunyt el IV. Béla, a második honalapító, II. András és Gertrudis királyné legidősebb fia, aki 1206 novemberében született, nem sokkal azután, hogy apja, a különös körülmények között elhunyt gyermekkirályt, III. Lászlót követve trónra lépett. (a képen IV. Béla a tatárjárás idején)

Már nyolcévesen ifjabb királlyá koronázták, amikor megkapta Horvátország és Dalmácia hercegségét majd Szlavónia, később Erdély kormányzója lett (bár ekkor apja Horvátországot és Dalmáciát elvette tőle). Közben feleségül vette a nikaiai császár lányát, Laszkarisz Máriát, s házasságukból tíz gyermek született - nyolc lány és két fiú.

Majdnem 80 évvel Szent István magyar király halála után, 1118. május 1-én hunyt el Angliában Skóciai Matild (születésekor még Edith) angol királyné, I. Henrik felesége. Mindez persze önmagában talán még nem lenne érdekes, ha nem tudnánk, hogy Matilda édesanyja (Skóciai Szent Margit) és testvéröccse (Dávid) Árpád-házi szentek voltak. (a képen Matilda királyné)

Báthory István nem sokkal a mohácsi csata után, 1533. szeptember 27-én született a somlyói várban Báthory István és Telegdi Katalin fiaként. (a képen Báthory koronázási ruhában)

A gyermekkoráról keveset tudni, de biztosan tanult a padovai egyetemen, majd csatlakozott I. Ferdinánd magyar király seregéhez. Részt vett a török elleni harcokban, majd török fogságba esett. Mivel Ferdinánd megtagadta a váltságdíj kifizetését Báthory az ellenfeléhez, János Zsigmondhoz felé fordult. Később elsősorban diplomataként tevékenykedett, s egy bécsi útja során két évre háziőrizetbe zárták.