Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Szent Kinga - Lengyelország és Litvánia védőszentje

2021. július 22. - DJP

bela4.jpgIV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária első gyermeke a korban oly divatos Kunigunda vagy Kinga néven néven született Esztergomban 1224. március 5-én.

A magyar király első gyermekeként illusztris családba született, de ő maga is sokat tett azért, hogy megemlékezzenek róla. Egészen fiatal korától mély vallásosság jellemezte és szüzességi fogadalmat tett.

Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy kor szokásai alapján hamar eljegyezzék, majd tizenöt évesen feleségül is ment Boleszláv lengyel herceghez. A magyar király udvarába 1239-ben érkezett a leánykérő küldöttség, s IV. Béla fontosnak ítélte volna a szövetséget, így ő igent mondott.

Kinga több napos vívódás után, hiszen életét Istennek akarta szentelni, végül igent mondott, de nem minden feltétel nélkül.

Tovább

A nándorfehérvári diadal utolsó napja

szilagyi_mihaly.jpgA törökök 1456. július 4-én fogták ostrom alá Nándorfehérvárt, amelyet Szilágyi Mihály, Hunyadi János sógora védett közel hétezer fős seregével, II. Mehmed szultán hatalmas seregével szemben.

Tíz nappal az első összecsapás után, Hunyadi János áttörte a török hajózárat a Dunán, s tízezer fős seregével csatlakozott a várvédőkhöz. Hunyadi serege éjszaka érkezett a várba, így a török szultán nem tudhatta pontosan mekkora sereggel erősödött a várvédelem.

A szakadatlan tüzérségi támadások miatt a vár szinte már romhalmaz volt, így a túlerő könnyebben érvényesíthető lett volna. Mehmet, okulva apja példáján, aki hónapokig eredménytelenül ostromolta a várat, gyorsan eredményt akart elérni, ráadásul két hét ostrom után az ellátás nehézségekbe ütközött, egyre inkább terjedőben volt a pestis és más problémák is voltak. A szultán tizenöt nap alatt akarta elfoglalni a várat, de ez nem sikerült, s ez nagyon zavarta, így július 21-én parancsot adott egy döntő rohamra.

Tovább

Dózsa György dicsősége és kivégzése

dozsa.jpgAz 1514-es parasztháború vezetője az erdélyi származású Dósa székely lófő család tagja, Dózsa György volt, aki 1470 körül születhetett. Ekkortájt Mátyás fekete serege volt Európa talán legerősebb hadserege, így nem véletlen, hogy a vitézi pálya vonzotta, s amint lehetett, katonának állt.

Több különböző végvárban szolgált, s egyre emelkedett a ranglétrán. Szapolyai János 1513-as török elleni hadjáratában, már mint lovaskapitány vett részt, s a hadjárat után Nándorfehérváron maradt. Itt alapozta meg hírnevét, amikor 1514. február 28-án párbajban legyőzte az epeirosi Alit, a szendrei lovas szpáhik vezetőjét, aki már sok magyar vitéz halálát okozta.

Maga a párviadal gyorsan lezajlott, hiszen miután Dózsa kivédte Ali első csapását, egyetlen mozdulattal levágta ellenfele jobb karját. A következő csapással már a bég fejét hasította szét.

Tovább

Szent Hedvig - Nagy Lajos lánya, a legkeresztényibb királynő

nagy_lajos.jpgNagy Lajos magyar királynak, aki édesanyja révén megörökölte a lengyel trónt is, nem született fia, csak lánya, így a két országban szerette volna a nőági örökösödést bevezetni. A magyarok nagyobb része a király iránti tiszteletből hajlott rá, de a lengyelek esetében különböző kedvezményeket kellett tennie, hogy 1374-ben Kassán a lengyel rendek fogadalmat tegyenek neki.

Néhány év múlva (1381-ben) azonban Vladiszláv gniekovi herceg, a kihalt lengyel uralkodóház egy távolabbi rokona, aki egyébként korábban már lemondott a trónigényről, újra trónkövetelőként lépett fel.

A király 1382 júliusába egy országgyűlést hirdetett meg Zólyomba, ahol némi tanácskozás után hűséget fogadtak a király nagyobbik lányának, Máriának, s tizenöt éves leendő férjének Zsigmondnak.

Tovább

Károly Róbert kalandos trónra kerülése - akit háromszor is megkoronáztak

karoly_robert_tk_original.jpgCaroberto, akit Magyarországon helytelenül ugyan, de módszeresen Károly Róbertnek hívunk (s hívom sokszor én is), Nápolyban született, s nem véletlenül került a magyar trónra, hiszen nagyanyja IV. Béla magyar király unokája, V. István magyar király Mária nevű lánya volt.

Már az apja, Martell Károly (aki tehát V. István unokája volt) is bejelentkezett a magyar trónért, de neki nem sikerült, így amikor 1295-ben pestisben meghalt, a trónigénye a fiára szállt.  Az ő nyomdokait követve szeretett volna magyar király lenni Caroberto

Caroberto olyannyira készült az uralkodásra (lévén jogtalannak tartotta az akkori király uralkodását), hogy már 1300 augusztusában készen állt a trónharcra, s megérkezett Spalatoba (Splitbe), amikor még az utolsó Árpád-házi királynak tartott III. András javában uralkodott, aki 35 éves lévén még nem készült meghalni. Aztán pár hónappal később, hirtelen meghalt - sokan rebesgették a méreg szót, mint okot.

Tovább

VIII. Henrik szakálla, mint diplomáciai bonyodalom

king_henry_v.jpgA középkori királyok esetében megszokott volt, hogy szakállat viselnek, egyrészt kényelmi szempontból, másrészt tekintély szempontjából. Így volt ez az angol királyok esetében is, ahol a hosszú (szakállas) sort V. Henrik szakította meg - hiúságból. Fiatalkorában egy nyílvessző eltalálta a Shrewsbury-i csatában, s mély sebet ejtett rajta, csak veszélyes beavatkozással tudták eltávolítani. A király viszont büszke volt a mély sebére, ezért nem viselt szakállat, amely eltakarta volna.

Ez a szokás viszont megmaradt, s a királyok egész sora nem viselt szakállat, egészen VII. Henrikig. Illetve ez igaz volt VIII. Henrikre is, aki fiatalabb korában nem viselt szakállat.

1519-ig gyakorta borotválkozott, s ez talán nem is változott volna, ha a diplomácia nem szól közbe.

Tovább

Az első morvamezei csata - 1260. július 12.

bela_iv_chronica_hungarorum.jpgMagyarország a tatárjárásban (vagy inkább mongol-invázióban) jelentősen meggyengült, így a szomszédos országok igyekeztek minél nagyobb darabot kihasítani az országból.

Még éppen csak ideértek a mongol hadak, amikor a menekülő IV. Béla királytól II. Frigyes osztrák herceg három vármegyét (Pozsony, Moson, Sopron) zsarolással kicsalt, de a magyarok már 1242-ben visszafoglalták a területeket. Harcias Frigyes 1246-ban újra próbálkozott, s a magyarok ugyan vereséget szenvedtek, de Frigyes elesett a csatában. Ráadásul az utódja is hamarosan elhunyt, így most IV. Béla vetett szemet az osztrák őrgróságra, de ugyanezt tette II. Ottokár, előbb morva őrgróf, majd cseh király is.

Tovább

Hogyan lett VIII. Henrik a Hit Védelmezőjéből kiátkozott?

VIII. Henrik a bátyja halála után lett trónörökös, s még nem volt 18 éves, amikor apja halála után a trónra került.

viii_h1.jpgAmikor apja halála után VIII. Henrik trónra lépett és feleségül vette Aragóniai Katalint a brit alattvalók bíztak abban, hogy megváltozik Anglia élete. Francis Bacon szerint VII. Henrik "sötét herceg és végtelenül gyanús" volt, VIII. Henrik viszont a "a legszebb potentát, akire valaha is figyeltek". Ehhez társult az ifjú király atletikus termete, hiszen 6 láb 2 hüvelykes magasságával jelentősen kiemelkedett kortársai közül. Kortársai nagyapjához, IV. Edwardhoz hasonlították, amely kedvező jelnek tűnt.

Úgy számították, hogy nagy király lesz, s ebben talán nem is csalatkoztak nagyon, hiszen VIII. Henrik uralkodása alatt Anglia nagyhatalommá vált.

Nagyon várta már, hogy trónra kerüljön és rögtön el is határolódott elődjétől, hiszen szinte azonnal elrendelte apja általa megvetett tanácsadóinak (Richard Empsonnak és Edmund Dudley-nek) az letartóztatását. Nem sokkal később a Towerbe kerültek és egy év múlva lefejezték őket.

Tovább

A ménfői csata - az első választott magyar király halála

orseolo_peter_a_tronon.jpgSzent István halála után Orseolo Péter lépett a trónra, akit Imre herceg halála után, maga István jelölt ki trónörökösként, sőt az esetlegesen fellépő Vazult meg is vakíttatta.

Péter azonban, aki István király lánytestvérének a fia volt, egyáltalán nem vette figyelembe a magyar főurak kéréseit, s az özvegy királynét is Veszprém várába záratta, így hamarosan menekülnie kellett.

A helyére István másik lánytestvérének a férje, Aba Sámuel került, aki vélhetően kun vagy kazár származású lehetett, s Kézai Simon egyenesen Attila leszármazottjának tartotta. Mások szerint hvárezmi származású volt, de mindenképpen keleti, szemben Péterrel, akinek apja velencei dózse volt, akit egyébként szintén elűztek.

1041-ben tehát elűzték Pétert, aki III. Henrik német királytól kért segítséget, s Henrik már régen szerette volna a hűbéresévé tenni a magyar királyt.

Tovább

Az utolsó Jagelló a magyar trónon

Népszava | Nem is a Csele-patakba fulladt II. LajosÉppen 515 éve született a Jagelló-ház utolsó magyar uralkodója, aki apja halála után II. Lajos néven lépett a magyar trónra, s a mohácsi csatában életét vesztette.

Az első Jagelló-uralkodó, akinek bármilyen köze is lehetett a magyarokhoz, a II. Ulászló néven a lengyel trónra lépő litván nagyfejedelem volt, aki feleségül vette Nagy Lajos magyar és lengyel király lányát, Hedviget. Így a magyarok és Jagellók kapcsolata I. (Nagy) Lajossal kezdődött, s II. Lajossal végződött.

Tovább
süti beállítások módosítása