Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból

Valois Erzsébet - Don Carlos jegyese és II. Fülöp felesége

2022. október 01. - DJP

Valois Erzsébet, II. Henrik francia király és Medici Katalin legidősebb lányaként született 1545. április 2-án. A már kisgyermekként is okos, intelligens lány, hamar gyönyörű nővé serdült, aki mindenki figyelmét felkeltette. Dús fekete haja és sötét szeme az olasz ősökre utalt, kecses alakja, szép arcbőre és elegáns viselkedése pedig a francia udvart dicséri. (a képen Valois Erzsébet)

v-erzsebet.jpg

Tovább

Don Juan, aki legyőzte a törököket

Don Juan de Austria spanyol hadvezér 1547. február 24-én született Regensburgban V. Károly német-római császár és spanyol király törvénytelen fiaként. Talán érdekes momentum, hogy éppen édesapja születésnapján született, bár az is igaz, hogy ő nem mellékhelyiségben, mint az apja.

donjuan.jpg

Tovább

Cervantes - az igazi Don Quijote, az adóbeszedő

Miguel Cervantes, akit ma regényíróként ismerünk, s főként a hallhatatlan Don Quijote szerzőjét tisztelhetjük benne, a maga korában kissé más szerepben volt ismert. (a képen a dolgozó író)

cervantes.jpg

A születési idejét nem tudni pontosan, de feltehetően Miguel (Mihály) napján született 1547-ben egy kisnemesi családban. Édesanyja részéről orvosi családban született, míg az apai nagyapja jogász volt. Ez persze nem akadályozta meg, hogy Cervantes apja fizetési kötelezettség miatt börtönbe kerüljön, de végül is szabadlábra került, nemes lévén.

Tovább

Az amerikai elnök, akit talán orvosai öltek meg

James Abram Garfield a második meggyilkolt amerikai elnök lett, aki valamivel több, mint fél évet töltött a hivatalában. (a képen Garfield a kabinetjével)

james_garfield_elnok_kabinetjevel.jpg

Az Ohio államban született Garfield 1859-61 között Ohio állam szenátora volt, majd a polgárháború kitörése után csatlakozott az Unió hadseregéhez, ahonnan 1863-ban vezérőrnagyként szerelt le.

Tovább

Az első földkerülés - magyar résztvevővel

Éppen egy fél évezrede, hogy Ferdinand Magellán egyik hajója, a Victoria kikötött a spanyolországi Sanlúcar de Barrameda kikötőjében, s ezzel az első (ismert) európai hajó lett, amely megkerülte a Földet. A portugál király támogatásával szeretette volna ezt megtenni, de végül az éppen trónra került Károly spanyol király támogatását nyerte el.

a_victoria_ortelius_vilagterkepen_1590.png

Tovább

A Long Island-i csata - amikor Washington is elmenekült

Bő egy évvel a függetlenségi háború kirobbanása után, s szűk két hónappal a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása után következett a nyolc éves háború egyik legnagyobb csatája, a Long Island-i csata, amely a mai New York-ban, a Long Island délnyugati részén, a ma Brooklynnak nevezett területen zajlott le, ezért gyakran nevezik Brooklyni csatának is.

long_island-i_csata.jpg

Tovább

A százéves háború egyik legfontosabb ütközete - a crécy csata

1346. augusztus 26-án került sor a százéves háború egyik legfontosabb ütközetére Crecy mellett. Az angol oldalon III.Edvárd (aki édesanyja, Szép Fülöp lánya, Franciaországi Izabella révén igényt tartott a francia trónra) és Edvárd nevű fia, a későbbi Fekete herceg állt, a másik oldalon pedig többek között VI. Fülöp francia király és I. János cseh király.

battle-of-crecy.jpg

Tovább

Az egyetlen francia uralkodó, akit szentté avattak

Szent Lajos, Franciaország egyetlen szentté emelt uralkodója, aki a Capeting-dinasztia legkiemelkedőbb királya volt, 12 évesen lépett a trónra édesapja, VIII. (Oroszlán) Lajos halála után. A király azonban magyar felmenőkkel is rendelkezett, hiszen édesanyja Kasztilia Blanka unokája volt a középkor egyik leghíresebb angol királyának, II. Henriknek, aki viszont egyenesági (bár leányági) leszármazottja volt Szent István magyar királynak.

szentlajos.jpg

Tovább

A Szent-Bertalan éjszakája

A Szent Bertalan-éjszakája egy igazi mészárlás volt a francia katolikusok részéről, amely 1572 augusztus 24-re virradó éjszakán kezdődött, s valójában több mint két hónapig tartott.

szentbertalan2.jpg

A 16. században egyre komolyabban terjedt a protestáns reformáció, amely végül 1562-ben elindította a francia vallásháborúkat. A harmadik háború 1570-ben a Saint-Germain-en-Laye-i békével zárult, amelyet Navarra protestáns királynője (III. Johanna) és Franciaország katolikus anyakirálynője (Medici Katalin) kötött meg 1570. augusztus 8-án.

Tovább
süti beállítások módosítása