A 10. század első felében Európa középső vidékei hatalmas kihívásokkal néztek szembe. A frank birodalom felbomlása után új államalakulatok, dinasztiák és hatalmi központok születtek – ugyanakkor új, ismeretlen és félelmetes ellenségek is megjelentek.
1673. június 25-én hunyt el Charles de Batz de Castelmore, Artagnan grófja, ismertebb nevén d’Artagnan – a francia királyi testőrség híres kapitánya, akit Alexandre Dumas tette világhírűvé regénytrilógiájában.
1386. június 24-én látta meg a napvilágot Dél-Itáliában Kapisztrán János, akinek élete összefonódott Magyarország sorsával.
Alan Turing neve ma már világszerte ismert, de az életében nem kapta meg azt az elismerést, amit megérdemelt volna. Ő volt az egyike azoknak, akik lerakták a modern számítástechnika és a mesterséges intelligencia alapjait, de eközben döntő szerepet játszott a második világháború kimenetelének alakításában is. Munkája milliók életét mentette meg, mégis tragikus sors jutott neki.
Az ókori történelem egyik legérdekesebb és legjobban dokumentált asztronómiai eseménye i. e. 585. május 28-án következett be: egy teljes napfogyatkozás, amely nemcsak az eget, hanem a történelmet is sötétségbe borította – szó szerint és átvitt értelemben is.
1433. május 31-én Rómában, a (régi) Szent Péter-bazilikában IV. Jenő pápa ünnepélyes szertartás keretében német-római császárrá koronázta Luxemburgi Zsigmondot, Magyarország királyát.
A 17. századi Angliában a tudomány világa zárt és szigorúan férfiközpontú volt. Az 1660-ban alapított Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – közismertebb nevén a Royal Society – a korszak legtekintélyesebb tudományos testülete lett, amely a kísérletezés, a megfigyelés és a racionalitás eszméit állította középpontba.
A 18. századi London pezsgő és gyorsan változó városképében a Lemon Streeten, a Goodman’s Fields városrészében 1742. május 28-án megnyílt Bagnio egyedülálló újítással szolgált: az első fedett úszómedencék egyikeként kínált lehetőséget az úszásra egy olyan korban, amikor ez a tevékenység még leginkább az elit kiváltsága volt.
A középkori Európa egyik leggyorsabban szentté avatott alakja Árpád-házi Szent Erzsébet volt, aki a magyar királyi családból származott, és Türingiában, a Német-római Birodalom területén vált a keresztény jámborság, könyörületesség és szeretetszolgálat példaképévé. Szentté avatása nemcsak vallási, hanem politikai és dinasztikus jelentőséggel is bírt a 13. századi keresztény világban.
Az Oscar-díj a filmművészet legnagyobb elismerése, amelyet csak a legkiválóbbak tudnak kiérdemelni. Magyarország büszkeségei közül többen is eljutottak Hollywood csúcsára, de közülük csak egy színésznek adatott meg, hogy a színészi kategóriák valamelyikében Oscar-díjat nyerjen: ő Paul Lukas vagyis Lukács Pál.
