Nem csak történelem :)

Érdekes sztorik a múltból

Érdekes sztorik a múltból


Egy lengyel királynő, aki magyar volt - Hedvig trónra kerülése

2023. február 01. - DJP

Nagy Lajos összesen kétszer nősült meg, de a két házasságából csak két felnőttkort megélt gyermeke született. Előbb a Luxemburgi-házból származó Margit lett a felesége, aki IV. Károly német-római császár legidősebb lánya volt, de a királyné alig múlt tizennégy éves, amikor a 1349. szeptember 7-én a…

Tovább

A (majdnem) utolsó magyar fejedelem - Géza

Géza fejedelem Taksony vezér fia és Árpád vezér dédunokája volt, az édesanyja pedig egy előkelő besenyő nő lehetett, Tonuzoba nemzetségfő leánya. Körülbelül 945-ben születhetett és a bihari dukátus révén a keleti kereskedelmet ellenőrizte.

Tovább

Hódító Vilmos legtehetségesebb fia I.

Hódító Vilmos (a lenti képen) nevével ellentétben nagyon nehezen tudta meghódítani Flandriai Matildát, aki származásban magasan fölötte állt, hiszen Vilmos a normadiai herceg törvénytelen gyermeke volt, míg Matilda II. Róbert francia király törvényes unokája.

Tovább

A leghatalmasabb spanyol uralkodónő - Katolikus Izabella

A spanyol történelem egyik legjelentősebb uralkodója 1451. április 22-én született II. János kasztíliai király és Portugáliai Izabella első gyermekeként - vagyis mindkét szülője révén II. András magyar király leszármazottja volt. Izabella születésekor féltestvére, Henrik már 26 éves volt, így a…

Tovább

I. István szentté avatása

I. László király, miután bátyja, I. Géza halála után megszerezte a trónt és megszilárdította a hatalmát, egyre több energiát és időt fordított a vallásra. Ennek a jele volt, hogy a Canossát járt Henrik császár ellenében VII. Gergelyt (és Toszkánai Matildát) támogatta, sőt feleségül vette Henrik…

Tovább

Egy magyar királylány, aki szentté vált

Piroska vagy Prisca 1088 táján születhetett I. (Szent) László magyar király és Adelhaid német hercegnő gyermekeként. A sors furcsa fintoraként a három legismertebb középkori király, Szent István, Szent László és Nagy Lajos, de akár ide vehetjük Hunyadi Mátyást is, (törvényes) fiú örökös nélkül hunyt…

Tovább

A második augsburgi csata - a vereség

Bő fél évszázaddal a honfoglalás után, s szűk fél évszázaddal a királyság megalapítása előtt egy komoly csata zajlott Augsburg közelében a magyarok és németek között. A csata jelentőségét jelzi, hogy a németek azóta is a legjelentősebb ütközetek között tartják nyilván, Ottó számára pedig a…

Tovább

Amikor Isten atlétája magyar királlyá vált

A 11. század második felének talán legkiemelkedőbb magyar szereplője, egyes források szerint 1046. június 27-én született Krakkóban, I. Béla magyar király és Richeza királyné másodszülött fiaként. (a képen a lovagkirály) Más források szerint inkább 1040 körül születhetett, de az biztosnak tűnik,…

Tovább

Egy szentéletű magyar hercegnő - Boldog Jolán

Árpád-házi Jolán vagy Jolánta, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária ötödik (vagy hetedik) gyermeke és egyben ötödik (vagy hetedik) leánya volt, aki Esztergomban született 1235 (vagy 1239) körül, vagyis édesapja trónra lépése idején. Nevét édesapja nővére, Jolánta után kapta, akit szinte…

Tovább
süti beállítások módosítása