Bagdad régi város, de korántsem ősi, sőt nem is az ókorban, hanem a középkorban alapította Al-Manszúr kalifa 762. július 30-án. Bagdad tehát nem vethető össze a világ egyik legkorábbi városával Urukkal, amelyet valamikor ie. 3200 körül alapítottak, azonban mégis fontos szerepe volt a történelemben.

A krónikák szerint amikor a kalifa helyet keresett az új fővárosnak, fel és alá hajózott a Tigrisen, hogy a legmegfelelőbb helyszínt tudja megtalálni, s egy nesztorinánus szerezetesközösség is tájékoztatta a klímáról és egyéb fontos információkról. Bagdad ekkortájt egy jelentéktelen, perzsák lakta falu volt.

Hódító Vilmos (a képen) negyedik fia, I. Henrik angol király 1135-ben bekövetkezett halála után, hosszú évekig harcolt egymással a hatalomért a király lánya, Matilda (aki édesanyja révén Árpád-házi felmenőkkel is rendelkezett) és unokatestvére Blois István.

Bár születésekor (1046. június 27.) talán senki nem gondolta, de éppen harmincéves volt, amikor Géza nevű bátyja hirtelen megbetegedett és hamarosan elhunyt, így ő léphetett (az akkor még nem Szent) István örökébe, Vazul unokájaként. (a képen Szent László)

Bár Gézának volt két kiskorú fia (Kálmán és Álmos), a magyarok jelentős részének egyáltalán nem esett nehezére az igazán daliás termetű, s valóban kiváló hadvezéri képességekkel megáldott Lászlót támogatni.

Toszkániai Matilda a 11. század egyik leghíresebb nőalakja volt, aki egy nagyhatalmú olasz családból származott, s az apa (III. Bonifác, korának leghatalmasabb észak-olasz hercege) legalább 13 birtokot tudhatott magáénak, míg édesanyja öt saját birtokkal rendelkezett. A házasságkötés 1038 körül történt, s Matilda 1046 körül született Mantovában. Több testvére is volt, de Matildán kívül csak egy bátyja érte meg a felnőttkort.

Aragóniai Katalin kívánsága 1553. július 17-én teljesült, hiszen hat megszületett gyermeke közül az egyetlen felnőttkorát megélt lánya, Mária, az angol trónra lépett öccsét, VI. Edvárdot követve, miután a kilenc napi uralkodó Lady Jane Gray a Towerbe került. (a képen Lady Jane Gray)

Éppen egy év telt el, amikor 1554. július 25-én a winchesteri katedrálisban egy házasságkötés történt, amelynek résztvevői I. Mária angol királynő és Fülöp herceg, V. Károly német-római császár fia voltak.

II. Fülöp spanyol királynak (pontosabban 1556-ig még asztúriai hercegnek) összesen négy felesége volt, s első feleségétől, Mária Manuéla portugál infánsnőtől, aki egyébként (kétszeresen is) az első unokatestvére volt (ahogyan a Habsburgok esetében megszokhattuk) összesen egyetlen gyermeke született Habsburg Károly, vagyis Don Carlos néven. (a képen Don Carlos)

A kisfiú születése azonban az édesanyja életébe került, aki négy nappal Károly születése után, 1545. július 12-én belehalt a szülés szövődményeibe.

I. Ferdinánd nápolyi király (a képen) Aragóniai V. Alfonz törvénytelen fia volt, aki 1458-ban, majdnem 36 évesen örökölte a nápolyi trónt az apja halála után.

Ferdinánd tehetséges uralkodó volt, aki békét és jólétet akart a birodalmában, amelyet széles körű diplomáciai kapcsolatok és stratégiai házasságok segítségével össze is hozott. Barátságok és szövetségek alakultak ki, amelyekben olyan befolyásos lett, hogy az "Olaszország bírája" melléknevet kapta. Mindezek mellett a művészetek nagylelkű támogatója volt, s az olasz reneszánsz fontos alakja lett.

Bajazid már fiatalon részt vett apja hadjárataiban, így a rigómezei csatában is ott küzdött mellette. A törökök legyőzték ugyan a keresztényeket, de Bajazid apja, Murád szultán elesett. (a képen Murád szultán)

Bajazid szerette volna elfoglalni a helyét, így (mivel akkortájt még nem voltak kialakulva a trónöröklési szabályok) a velük együtt küzdő öccsét meggyilkoltatta, valószínűleg megfojttatta.

Amikor Dózsa György fogságba esett és Szapolyai János elé vezették, a vezér bátran és nyugodtan nézett szembe a vajdával, s csak öccse, Gergely részére kért kegyelmet.

Szapolyai kitérően felelt a kérésre és csak annyit mondott, hogy mindenkit érdemei szerint büntetnek, de valamennyi fogságba esettet bebörtönözte, bár sokak szerint Gergely és György tisztességesebb fogságba került, mint a többiek.

VIII. Henrik egyetlen törvényes fia, VI. Edvárd 1553. július 6-án hunyt el, hosszú betegség után, s mikor érezte, hogy már kevés van hátra az életéből a végrendeletét módosította. (a képen VI. Edvárd tanácsadóival)

Az apja Máriát és Erzsébetet is a trónörökölési rendbe illesztette (vélhetően utolsó felesége Catherine Parr tanácsára), de Edvárd ezen változtatott, két nővérét kivette a listából, s Lady Jane Greyt helyezte az első helyre, az unokatestvérét, a pletykák szerint John Dudley javaslatára, aki egyébként Jane apósa volt.